A "Star Trek" humanoid idegen lényei talán nem is annyira különböznek tőlünk, állítja egy új földönkívüli evolúciós könyv

Általánosan elfogadott, hogy természetesen a földönkívüli élet nem úgy néz ki, mint az idegen lények a Star Trekben. A valódi idegenek, b...

Általánosan elfogadott, hogy természetesen a földönkívüli élet nem úgy néz ki, mint az idegen lények a Star Trekben. A valódi idegenek, bárhol is vannak, és bármik is legyenek, biztosan nem töltenek néhány órát egy sminkelő székében, hogy fenyegető vagy furcsa külsőt vegyenek fel.

Fennáll annak a lehetősége, hogy az idegenek túlságosan furcsák lehetnek ahhoz, hogy felismerjük az intelligens életet a Fermi paradoxonra adott lehetséges válaszként, amely azon töpreng, hogy eddig miért nem tapasztaltuk egy földönkívüli civilizáció jeleit.

Bár igencsak valószínűtlen, hogy az idegenekkel való első érintkezés során olyan emberekkel fogunk találkozni, akik hasonlítanak ránk, egy új könyv azt állítja, hogy nem szabad olyan gyorsan feltételeznünk, hogy a földönkívüli élet túl távoli lesz a biológiai megértésünktől. Az idegen élet sokkal inkább hasonlíthat a Star Trek, mintsem Lovecraft világára.

"Az élet egyenlete: Hogyan alakítja a fizika az evolúciót" című könyvet Charles Cockell, az Edinburgh-i Egyetem asztrobiológusa írta, aki az "egyetemes biológia" lehetősége mellett érvel. (1)

"A nézetemet egy egyszerű javaslat támasztja alá," - írja Cockell. "Az evolúció csak a genetikai anyagban kódolt fizikai elvek óriási és izgalmas kölcsönhatása. Ezen elvek korlátozott számúak. Ezen elvek korlátozott száma egyenletekben kifejezve azt jelenti, hogy ennek a folyamatnak a végső eredménye is korlátozott és egyetemes."

Cockell azzal érvel, hogy a szén és a víz nem csak esetleges a Földi élet kialakulásában, hanem közel állnak az optimális anyaghoz és közeghez a szerves élet kialakulásához, melyeket megkötnek a szűk fizikai paraméterek, amelyekben a szerves molekulák létezhetnek.


A földönkívüliek "kísértetiesen hasonlíthatnak a Földön látott életre," - mondta Cockell. "Az élet a Földön az élet sablonja lehet a világegyetemben."

Cockell úgy véli, hogy az evolúció alapjául szolgáló fizikai törvények valószínűleg összetett, multicelluláris organizmusokon keresztül nyilvánulnak meg, lényegében a biológiai lehetőségek korlátozott körét hozva létre, amelyek közül sok vagy a legtöbb már a Földön is kifejeződött.
[post_ads_2]
Cockell emellett a rendkívül idegennek tűnő földönkívüliek általános ábrázolása ellen is érvel, mint például az egyre népszerűbb "quixotic intelligens csillagközi felhő", de nem valószínű, hogy olyan formája lenne, amelyet nem az evolúciós folyamatok okoztak.

"A molekulák és atomok diffúz természete ilyen felhőkben valószínűtlenné teszi, hogy egy ilyen formát hozzon létre egy olyan önreprodukáló rendszer, amely hosszú idő alatt alakulna ki vagy tartósan fennmaradna," - írja Cockell.

Talán nem kerültünk közelebb a földönkívüli élet valódi megértéséhez, de az Élet Egyenlete legalább reményt ad arra, hogy a jövőbeli sci-fi sorozatoknak nem kell majd megmagyarázniuk, hogy miért tűnnek az idegenek kisminkelt embereknek, mint ahogy a "Star Trek: Az új nemzedék" tette egy epizódban, bemutatva az emberek, a vulkániak, a romulánok, a klingonok és a kardassziánok közös ősét.

Miközben Cockell feltételezései kétségbeejtően megfoghatatlanok (legalábbis addig, amíg Zefram Cochrane 2063-ban meg nem építi a térhajtóművet, és először lép kapcsolatba a vulkániakkal), könyve meglepő módon érvel az idegenek ábrázolása mellett, akik négy végtaggal rendelkező humanoidok, nagyjából hasonló érzékszervekkel. (2)

(1) - https://www.basicbooks.com/titles/charles-s-cockell/
(2) - https://www.newsweek.com/star-trek-aliens-extrater