Tudósok megtalálhatták az autizmus egyik okát, de meghökkentő módon nem az oltásokat tartják bűnösnek

Az utóbbi években egyre több kutatás jelent meg, amelyek feltárták, hogy milyen alapvető hatással van a bél mikrobiomunk az egészségünkre...

Az utóbbi években egyre több kutatás jelent meg, amelyek feltárták, hogy milyen alapvető hatással van a bél mikrobiomunk az egészségünkre. Mindenre hatással lehet a félelemtől és a negatív ingerekre adott reakciónktól kezdve a testsúlyunkig és a mentális egészségünkig, attól függetlenül, hogy kialakulnak-e autoimmun betegségek, mint például a lupus és az 1-es típusú cukorbetegség.

A Journal of Immunology című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban az állatkísérletek során kapcsolatot mutattak ki a bél mikrobiom és az autizmus idegi fejlődési állapota között. A kutatók szerint ugyanakkor nem a saját mikrobiomunk befolyásolja, hogy kifejlődik-e nálunk az autizmust vagy sem, hanem az édesanyánké. (1)

"A mikrobiom számos módon képes alakítani a fejlődő agyat," - nyilatkozta John Lukens, a Virginiai Egyetem Orvostudományi Iskolájának vezető kutatója és PhD hallgatója. (2)
[post_ads]
"A mikrobiom nagyon fontos szrepet játszik annak kalibrálásában, hogy az utódok immunrendszere hogyan fog reagálni fertőzésre, sérülésre vagy stresszre."

Ami az autizmust illeti, ez a kapcsolat egy adott interleukin-17a (vagy IL-17a) nevű molekulához kötődik, amelyet az immunrendszer termel. A molekula már összefüggésbe hozható olyan állapotokkal, mint a reumás ízületi gyulladás, a szklerózis multiplex és a pikkelysömör, és kimutatták, hogy fontos szerepet tölt be a fertőzések, különösen a gombás fertőzések megelőzésében. Ugyanakkor fontos, hogy befolyásolhatja az agy fejlődését is az anyaméhben.

Az IL-17a molekula által kiváltott autizmus okozta hipotézisük tesztelésére a csapat laboratóriumi egerekben blokkolta az IL-17a-t. A kutatók két különálló laboratóriumból vettek nőstény egereket - az első csoportba az IL-17a által kiváltott gyulladásos válaszra hajlamos mikroflóra került, míg a második kontroll csoportba nem.

Amikor az IL-17a molekulát mesterségesen blokkolták (az IL-17a által indukált gyulladásos válaszok megelőzésére), mindkét egércsoportból származó kölykök neurotipikus viselkedésekkel születtek. Amikor minden további emberi beavatkozás nélkül haladt a folyamat, az első csoportba tartozó anyáknál született kölykök esetében egy olyan autizmus-szerű idegi fejlődési állapot alakult ki, amely befolyásolta a társas és az ismétlődő viselkedést.

Annak megerősítése érdekében, hogy ez a csoport egyedülálló mikroflórájának köszönhető-e, a kutatók az első csoportba tartozó egerek ürülékét a második csoportba tartozó egerekbe transzplantálták át. Az elgondolás az volt, hogy úgy változtatják meg a második csoport mikroflóráját, hogy az minél jobban hasonlítson az első csoportéhoz. És ahogy az várható volt, a második csoport kölykei esetében szintén kifejlődött egy autizmus-szerű idegi fejlődési állapot.
[post_ads_2]
Ezek előzetes tanulmányok, és nem fogják alkalmazni emberi terhességek esetén, de érdekes lehetőséget nyújt az autizmus további kutatására, és erős bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy az anyai bél egészségének fontos szerepe van a idegi fejlődési állapotok kialakulásában.

Lukens elmondta, hogy a következő lépés az, hogy vajon képesek lesznek-e kimutatni hasonló összefüggéseket az emberek esetében, és megmagyarázni, hogy mi az anyai mikrobiom szerepe az autizmus kialakulásával kapcsolatban. Emellett számos más molekula is vizsgálható. Ahogy Lukens hozzátette, az IL-17a csupán az egyik darabja lehet egy sokkal nagyobb kirakósnak. (3)

(1) - http://www.jimmunol.org/content/early/2018/06/29/jimmunol.1701755
(2) - https://www.sciencedaily.com/releases/2018/07/180718113343.htm
(3) - http://www.iflscience.com/health-and-medicine/autism-could-be-linked