A média szerint Las Vegasban történt Amerika legnagyobb mészárlása, de Wounded Knee-ről megfeledkeznek

A világ szinte valamennyi országának médiája tudósított a véres Las Vegas-i mészárlásról, melynek következtében közel 60 ember vesztette ...

A világ szinte valamennyi országának médiája tudósított a véres Las Vegas-i mészárlásról, melynek következtében közel 60 ember vesztette életét és több százan megsérültek. Az eseményről készült felvételek és sokkoló képek mellett azonban sokaknak már eszébe sem jut, hogy 1890. december 29-én az Egyesült Államok hadserege az amerikai Wounded Knee-nél 150 sziú indián férfit, nőt és gyereket mészárolt le, hogy területeket biztosítsanak a telepeseik számára, és hogy megszerezzék a Black Hills-hegyen található aranyat.

Az indiánok egyik utolsó szabad törzsének, a préri Ogala-Lakota sziúknak a sorsát ismerhetjük meg a valóságra, és a történelmi személyekre, tényekre alapuló filmből 1863-tól egészen az 1890-es bukásukig.

A sziú indiánok eredetileg nem síkságokon éltek, de a fehérek észak-amerikai területfoglalásai miatt el kellett hagyniuk erdei lakhelyüket, így jutottak el a mai Dél-Dakota állam területére. Itt gyűjtögetéssel és bölényvadászattal tartották fenn magukat.

A 19. század közepétől azonban szerződéseket kezdtek kötni velük (melyeket a fehér emberek rendszerint nem tartottak be) terület módosításokról az amerikai kormány képviselői, hogy újabb földterületeket biztosítsanak a telepesek számára.

Amikor tudomásukra jutott, hogy a sziúk legszentebb hegye, a Black Hills aranyat tartalmaz, a telepesek inváziót indítottak keleti irányból, de a sziúk semmiképp nem akarták a fehéreknek átadni a területet.

Ennek következtében 1875-ben egy lázadás tört ki a szerződésben biztosított földjeik védelme érdekében a sziúk körében, amely végül a Little Big Horn-i csatával és a Custer tábornok vezette 7. lovasezred teljes megsemmisülésével, valamint az indiánok elsöprő győzelmével végződött.

A diadalt Ülő Bika (1831-1890), Őrült Ló (1840-1877) és Gall törzsfőnökök vezetésével aratták. Ezt azonban nem követték további sikerek. Őrült Lovat elfogták, ezért csapatai letették a fegyvert és egy "béketárgyaláson" 1877-ben az amerikaiak meggyilkolták.

Az amerikai kormány pedig Ülő Bika indiánjai ellen Sherman tábornok vezetésével nagy erejű haderőt küldött, ezért 1881-ben a sziúk kénytelenek voltak fegyverszünetet kötni és Kanada területére menekülni.

A zord időjárás miatt azonban szép lassan visszatértek a kijelölt rezervátumba, maga Ülő Bika is. Földművelésre és beiskolázásra kényszerítették őket. A sivár földön sanyarú sorsuk volt, mivel semmi nem termett meg és a betegségek tizedelték népüket.

A sziúk ezért fegyveres harc helyett vallási ellenállásba kezdtek (Szellem-Naptánc mozgalom) egy sámánuk, Wovoka vezetésével. A sziúk mozgalma azonban felbőszítette és nyugtalanította a fehér elöljárókat és a telepeseket. Ez vezetett az 1890-es Wounded Knee-i mészárláshoz, ahol Ülő Bika és fia, Varjúláb is életét vesztette.

Az indiánok szabadsága ezt követően végleg megszűnt az Amerikai Egyesült Államok területén, emellett jogaikat is korlátozták. Rezervátumokban kezdtek élni, cserébe a soha be nem tartott szerződésekért és kártérítésekért. Amit ellenszolgáltatásként kaptak, az a kirablásuk, meghurcolásuk és teljes kisemmizésük volt. (1)



(1) - https://en.wikipedia.org/wiki/Wounded_Knee_Massacre