Egy neves asztrofizikus szerint az univerzumban élő fajok nem sokkal azután kihalnak, hogy elérnek egy magas szintű technológiát

A Föld nem egyedülálló. Sok milliárd másik bolygó kering több milliárd más csillag körül az univerzumban. Figyelembe véve az űr végtelens...

A Föld nem egyedülálló. Sok milliárd másik bolygó kering több milliárd más csillag körül az univerzumban. Figyelembe véve az űr végtelenségét, logikus azt gondolni, hogy egyszerűen muszáj intelligens életnek lennie odakinn.

Szóval, hol vannak ezek a fejlett földönkívüli fajok, és miért nem fedeztük még fel őket?

Egy asztrofizikus azt sugallja, hogy az olyan fajok, mint a miénk, gyorsan kihalnak, miután elérnek egy magas technológiai szintet.

Daniel Whitmire nyugalmazott asztrofizikus, aki az Arkansas Egyetemen matematikát tanít, egyszer azt gondolta, hogy a kozmikus csend azt jelzi, hogy mi, mint faj, messze el vagyunk maradva. Most más véleményen van.

"37 évig tanítottam csillagászatot," - mondta Whitmire. "Annak idején azt mondtam a diákjaimnak, hogy a statisztikák szerint mi lehetünk a legbutábbak a galaxisban. Végül is csak mintegy 100 éve rendelkezünk technológiával, míg más civilizációk több millió vagy akár több milliárd évvel is fejlettebbek lehetnek technológiai szempontból, mint mi." (1)

Mi egy tipikus faj vagyunk a világegyetemben?

Whitmire ma már úgy gondolja, hogy az ember egy tipikus faj a világegyetemben. Szóval, miért változtatta meg a véleményét, és mire alapozza a feltételezését?

A középszerűség elvének nevezett statisztikai koncepciót alkalmazva - azt az elképzelést, hogy ellenkező bizonyítékok hiányában inkább tipikusak, nem pedig atipikusak vagyunk - Whitmire arra a következtetésre jutott, hogy fajunk nem lehet olyan primitív, mint korábban gondoltuk, hanem inkább átlagos.

Daniel Whitmire

Az érvelés két megfigyelésen alapul: Mi lehetünk az első technológiai faj, amely a Földön fejlődik, és a technológiai fejlődésünk elején járunk. (A "technológiai" kifejezést olyan biológiai fajra érti, amely elektronikus eszközöket fejlesztett ki, és képes jelentősen megváltoztatni a bolygót.)

Az első megfigyelés nyilvánvalónak tűnik, de ahogy Whitmire megjegyzi a tanulmányában, a kutatók úgy vélik, hogy a Földnek még legalább egymilliárd évig lakhatónak kell lennie az állati élet számára a jövőben. Az alapján, hogy meddig tartott a főemlősök technológiai fajokká történő fejlődése, elég idő maradt ahhoz, hogy ez 23 alkalommal újra megtörténjen.

Ezt az időskálát figyelembe véve kellett, hogy legyenek más civilizációk is előttünk, de Whitmire szerint a geológiai feljegyzésekben semmi nem utal arra, hogy nem mi vagyunk az elsők.

"Ha egyik napról a másikra eltűnnénk, akkor is hagynánk magunk után egy ujjlenyomatot," - jegyezte meg Whitmire.

Whitmire meghatározása szerint az ipari forradalom és a rádió feltalálása után váltunk "technológiai" fajjá körülbelül 100 évvel ezelőtt. A középszerűség elve a világegyetem összes fennmaradt technológiai civilizációja között 95%-ban középre helyez bennünket.

Más szóval, azok a technológiai civilizációk, amelyek több millió évig vagy tovább tartanak, nagyon atipikusak lennének. Mivel elsők vagyunk, más tipikus technológiai civilizációknak is elsőnek kell lenniük. A középszerűség elve nem teszi lehetővé a második felvonást. Mindennek a következménye az, hogy miután a fajok elérnek egy bizonyos technológiai fejlettséget, megszűnnek és magukkal viszik a bioszférát.

"Ha nem vagyunk tipikusak, akkor az első megfigyelésemnek lenne helye," - mondta. - "A számok szerint a galaxis legbutább faja lennénk."

Whitmire elmélete nagyon érdekes, de vannak más kiemelkedő tudósok is, akik azon vitáznak, hogyan kell besorolni a földönkívüli civilizációkat.

A Szovjet Csillagászat című folyóiratban 1964-ben jelent meg Nyikolaj Kardasev orosz asztrofizikus korszakalkotó tanulmánya, melyben azt feltételezte, hogy a fejlett civilizációkat három típus szerint lehet csoportosítani: 1-es, 2-es és 3-as típusú, amely a bolygók, csillagok és galaxisok erőforrásait teljes mértékben uralja.

Úgy számolt, hogy ennek a három fajta civilizációnak az energiafogyasztását sok milliárd tényező választja el egymástól.

"Bár lehetetlen megjósolni az ilyen fejlett civilizációk pontos sajátosságait, a fizikai törvények alapján nagy körvonalakban elemezni lehet. Mindegy, hogy hány millió év választ el bennünket tőlük, akkor is engedelmeskedniük kell a fizika vas törvényeinek, amelyek most már eléggé fejlettek ahhoz, hogy mindent elmagyarázhassanak a szubatomi részecskéktől az univerzum nagyméretű szerkezetéig, megdöbbentő 43 nagyságrendig," - mondta Dr. Michio Kaku fizikus.

Mivel Whitmire szerint még soha nem voltunk kapcsolatban fejlett földönkívüli fajokkal, valóban lehetetlen megjósolni az ilyen fejlett civilizációk pontos jellemzőit. (2)



(1)- http://news.uark.edu/articles/39255/the-implications-of-cosmic-silence
(2) - https://www.cambridge.org/core/services/aop-cambridge-core/content/view