1. Kreatív vagy A művész nem egy különleges ember, mindannyian egy speciális fajta művészek vagyunk. Valamennyien egy kreatív, spontán ...
1. Kreatív vagy
A művész nem egy különleges ember, mindannyian egy speciális fajta művészek vagyunk. Valamennyien egy kreatív, spontán gondolkodónak születünk. Az egyetlen különbség a kreatív emberek és azok között, akik nem azok, az egyszerű hit. A kreatív emberek elhiszik, hogy ők kreatívak. Azok az emberek, akik úgy hiszik, hogy nem kreatívak, ők nem is azok. Ha van egy sajátos identitásod és hitrendszered önmagadról, akkor érdeklődéssel fogod kutatni azokat a szükséges készségeket, melyek önazonosságodat és hiedelmeidet megfelelően kifejezik. Ezért van, hogy azok az emberek, akik kreatívnak hiszik magukat, azok kreatívvá is válnak. Ha úgy hiszed, hogy nem vagy kreatív, akkor nincs szükséged arra, hogy megtanuld, hogyan legyél kreatív, és nem is leszel az. Az igazság az, hogyha elhiszed, hogy nem vagy kreatív, ürügyként szolgál számodra, hogy ne próbálj ki valami újat. Amikor valaki azt mondja, hogy ő nem kreatív, akkor olyasvalakivel beszélsz, akinek nem fűződik hozzá érdeke, és nem fog erőfeszítést tenni, hogy kreatív gondolkodóvá váljon.
2. A kreatív gondolkodás az munka
Kell, hogy legyen benned szenvedély és eltökéltség, hogy belevesd magad az új és különböző ötletek megalkotásába. Aztán türelmesnek kell lenned, hogy kitarts minden viszontagság ellenére. Minden kreatív zseni szenvedélyesen keményen dolgozik, és hihetetlen számú ötletet termel, melyek többsége rossz. Tény, hogy több rossz verset írtak a nagy költők, mint a kisebbek. Thomas Edison 3000 különféle ötletet dolgozott ki világítási rendszerekre, mielőtt praktikum és jövedelmezőség szempontjából értékelte őket. Wolfgang Amadeus Mozart több mint hatszáz zenedarabot szerzett, köztük negyvenegy szimfóniát, körülbelül negyven operát és egy sor más művet, rövid alkotó élete során. Rembrandt mintegy 650 festményt és 2000 rajzot készített, Picassonak több mint 20000 munkája született. Shakespeare 154 szonettet írt. Voltak köztük mesterművek, míg mások semmivel sem voltak jobbak, mint kortársai írásai, és néhányuk egyszerűen rossz volt.
3. Keresztül kell menned a kreatívvá válás folyamatán
Amikor ötleteket alkotsz, akkor feltöltöd azokat a neurotranszmittereket, melyek azokhoz a génekhez kapcsolódnak, melyek ki és bekapcsolják a választ arra, amit az agyad csinál, ami választ ad a kihívásokra. Amikor keresztülmész a folyamaton, hogy megpróbálsz új ötleteket kidolgozni, akkor energetizálod az agyad az idegsejtek közötti kapcsolatok számának növelésével. Minél többször próbálkozol új ötletekkel, annál aktívabbá válik az agyad, és egyre kreatívabbá válsz. Ha művész szeretnél lenni, és mindössze annyit teszel, hogy festesz egy képet minden nap, akkor egy művész leszel. Lehet, hogy nem leszel egy Vincent Van Gogh, de egyre inkább művész leszel, mint azok, akik még soha nem próbálták.
[post_ads_2]
4. Az agyad nem egy számítógép
Az agyad egy dinamikus rendszer, amely leegyszerűsíti a tevékenységi mintákat ahelyett, hogy kiszámolná őket, mint egy számítógép. A tapasztalatokból érkező visszajelzések kreatív energiájából gyarapszik. Szintetizálni tudod a tapasztalatot, szó szerint létrehozva azt a saját képzeletedben. Az emberi agy nem tudja megmondani a különbséget egy "valós" tapasztalat és egy élénken és részletesen elképzelt élmény között. Ez a felfedezés az, ami lehetővé tette Albert Einstein számára, hogy létrehozza gondolatkísérletét egy képzeletbeli forgatókönyv segítségével, amely elvezetett a forradalmi tér- és időelméletéhez. Egy nap például elképzelte, hogy szerelmes lesz. Aztán elképzelte, hogy találkozik a nővel két héttel azután, hogy beleszeretett. Ez vezette el őt a kauzalitás elméletéhez. A szintetizáló tapasztalat ugyanezen folyamata tette lehetővé Walt Disney számára, hogy életre keltse a fantáziáját.
5. Nincs egyetlen helyes válasz
A valóság nem egyértelmű. Arisztotelész mondta, hogy vagy A, vagy nem A. Nem lehet mindkettő. Az ég kék, vagy nem kék. Ez a fekete-fehér gondolkodás, miközben az ég a kék milliárd különböző árnyalata. Egy fénysugár vagy hullám, vagy nem hullám. Fizikusok felfedezték, hogy a fény lehet akár egy hullám, vagy részecske, a megfigyelő szempontjától függően. Az egyetlen bizonyosság az életben a bizonytalanság. Amikor ötleteket gyártasz, ne cenzúrázd vagy értékeld őket, ahogy felmerülnek. Semmi sem öli meg gyorsabban a kreativitást, mint az ötletek öncenzúrázása, miközben létrehozod őket. Gondolj minden ötletedre mint egy lehetőségre, és hozz létre annyit, amennyit csak tudsz, mielőtt eldöntöd, hogy melyiket választod. A világ nem fekete vagy fehér.
6. Soha ne hagyd abba az első jó ötletnél
Mindig arra törekedj, hogy találj egy jobbat, és folytasd addig, amíg egy következő még jobb lesz. 1862-ben Phillip Reis bemutatta találmányát, amely vezetékek segítségével továbbított zenét. Napokra volt attól, hogy telefonná fejlessze, ami emberi beszédet továbbíthat. Minden kommunikációs szakértő Németországban lebeszélte őt a továbbfejlesztésről, mint mondták, a távíró is elég jó, és hogy senki sem vásárolna vagy használna telefont. Tíz évvel később Alexander Graham Bell szabadalmaztatta a telefont. Spencer Silver kifejlesztett egy új ragasztót a 3M-nek, ami hozzáragadt a tárgyakhoz, de könnyen el is lehet távolítani. Ez volt az első piacra dobott hirdetőtábla ragasztó, így a táblák könnyen voltak mozgathatók egyik helyről a másikra. De nem volt piaca. Silver nem dobta ki a találmányát. Egyik nap Arthur Fry, a 3M egy másik alkalmazottja a templom kórusában énekelt, amikor egy jelölő oldal esett ki az énekeskönyvből. Fry bevonta a jelölő oldalt Silver ragasztójával, és rájött, hogy az oldal ott marad a helyén, még le is tudta venni anélkül, hogy kárt okozott volna az oldalban. Így született meg az öntapadós jegyzettömb. Thomas Edison mindig megpróbálta ugródeszkaként használni egy ötletét egy következő munkájához. Munkája során így jutott el a telefontól (hang továbbítás) a fonográfig (hang felvétel), és végül a mozgóképig (rögzített képek).
7. Számíts rá, hogy a szakértők negatívak
Minél inkább lesz valaki szakértő és specialista, annál inkább beszűkül a gondolkodásmódja, és annál inkább igazoltnak látja mindazt, amiről úgy hiszi, hogy az a feltétlenül igaz. Következésképpen, amikor új és különböző ötletekkel szembesül, akkor számára a hangsúly a megfelelőségen lesz. Vajon megfelel annak, amit tudok? Ha nem, akkor a szakértők azzal fogják tölteni az idejüket, hogy megindokolják, hogy miért nem lehet megcsinálni, és hogy miért nem működik. Nem azt fogják keresni, hogy mitől működhetne, vagy hogyan valósítható meg, mert lehet, hogy ez azt fogja bizonyítani, hogy amit abszolútnak tekintettek, az nem feltétlenül igaz. Ezért amikor Fred Smith létrehozta a Federal Expresszt, minden szállítási szakértő az USA-ban biztos halált jósolt az ötletének. Azt mondták, ha ez a kézbesítési forma megvalósítható lett volna, akkor a postahivatal vagy UPS régen megtette volna.
8. Bízz az ösztöneidben
Ne engedd magadnak, hogy elkedvetlenedj. Albert Einsteint kizárták az iskolából, mert az ő hozzáállása negatív hatással volt a komoly tanulókra; nem sikerült az egyetemi felvételi vizsgája, ezért egy évig egy középiskolába kellett járnia, mielőtt végül felvették, és ő volt az egyetlen a végzős osztályban, aki nem kapott tanári állást, mert nem volt professzor, aki ajánlotta volna őt. Az egyik tanár azt mondta, hogy Einstein volt a "leglustább kutya", aki valaha is az egyetemre járt. Beethoven szülei azt mondták, hogy túl ostoba, hogy zeneszerző legyen. Charles Darwint kollégái bolondnak nevezték, és "bolond kísérleteknek" azt amit csinált, amikor kidolgozta a biológiai evolúció elméletét. Walt Disney-t kirúgták első munkahelyéről egy újságtól, mer nem "nem rendelkezett elég képzelőerővel". Thomas Edison csak két évig járt formálisan iskolába, az egyik fülére teljesen süket volt, és nagyothalló a másikra, akit szintén kirúgtak első munkahelyéről, mint rikkancs, és később kirúgták állásából, mint távírász; és mégis ő lett a leghíresebb feltaláló az Egyesült Államok történetében.
9. Nincs olyan dolog, hogy hiba
Amikor megpróbálsz tenni valamit, és nem sikerül, akkor nem sikerül. Legalább megtanultad valamiről, hogy nem működik. Mindig kérdezd meg magadtól, hogy "mit tanultam abból, hogy nem működik?", "Megmagyarázhat ez valamit, amit nem akartam megmagyarázni?", és "Mit fedeztem fel, amit nem akartam felfedezni?" Amikor valaki azt mondja, hogy soha nem hibázott, akkor egy olyasvalakivel beszélsz, aki még soha nem próbált semmi új dolgot.
10. Nem úgy látod a dolgokat, ahogy vannak
Értelmezd a saját tapasztalataidat! Minden tapasztalat semleges. Nincsen értelmük. Te adsz nekik értelmet azzal, hogy azt választod, hogy értelmezed őket. Ha te egy pap vagy, akkor Isten bizonyítékát látod mindenütt. Ha egy ateista, akkor Isten hiányát látod mindenhol. Az IBM megfigyelte, hogy a világban senkinek sem volt számítógépe. Az IBM ezt úgy értelmezte, hogy ez azt jelenti, hogy nincs piac. A főiskoláról kimaradó Bill Gates és Steve Jobs a számítógépek hiányára hatalmas lehetőségként tekintett. Thomas Edisont egyszer felkereste egy asszisztense, miközben az izzószálon dolgozott a villanykörtébe. Az asszisztens megkérdezte Edisont, hogy miért nem adja fel? "Végtére is 5000-szer nem sikerült," - mondta. Edison ránézett, és azt mondta neki, hogy nem érti, mit ért az asszisztens kudarcon, mert, mondta Edison: "Rájöttem 5000 dologra, ami nem működik." Felépítheted a saját valóságodat azáltal, hogy eldöntöd, hogyan értelmezed a tapasztalataidat.
11. Egy problémát mindig a saját szabályaid szerint közelíts meg
Ne bízz egy problémával kapcsolatos első nézőpontodban, mivel az túl elfogult lesz a megszokott gondolkodásmód miatt. A problémát mindig nézd több szempontból! Emlékezz mindig, hogy a zseni talál rá arra a perspektívára, amelyre más még nem jött rá. Keresd a különféle módját, hogyan nézz egy problémát! Írd le a problémát többször, különböző szavakkal! Vedd egy másik ember szerepét, hogy hogyan látná azt valaki más. Rajzolj egy képet a problémáról, készíts egy modellt, vagy formálj egy szobrot! Tegyél egy sétát, és vess egy pillantást a dolgokra, melyek képletesen képviselhetik a problémát, és hozz létre kapcsolatokat ezen dolgok és a probléma között (Hogyan lehet egy törött ablak olyan, mint az én kommunikációs problémám a diákjaimmal?). Kérdezd meg a barátaidat vagy idegeneket, hogyan látják a problémát! Kérdezz meg gyerekeket! Hogyan oldaná meg egy tízéves? Kérdezd meg a nagyszülőket! Képzeld el, hogy te vagy a probléma! Amikor megváltoztatod, hogyan nézz a dolgokra, akkor a dolgok megváltoznak.
12. Tanulj gondolkodni a megszokottól eltérően
A kreatív zsenik nem gondolkodnak analitikusan és logikusan. A hagyományos, logikus, elemző gondolkodók kizárólagos gondolkodók, ami azt jelenti, hogy kizárnak minden információt, ami nem kapcsolatos a problémával. Ők annak a módját keresik, hogy kizárják a lehetőségeket. A kreatív zsenik befogadó gondolkodók, ami azt jelenti, hogy olyan módokat keresnek, melyek magukban foglalnak mindent, amelyek eltérőek, és teljesen függetlenek. Összefüggéseket és kapcsolatokat létrehozni egymástól független és eltérő témák között az a mód, ahogyan a különböző gondolkodási mintákat kiváltják az agyukban. Ezek az új minták olyan új kapcsolatokhoz vezetnek, ami egy új módját jelenti számukra, hogyan koncentráljanak az információkra, és hogy különböző módokon értelmezzék azt, amire koncentrálnak. Így jönnek létre a valóban eredeti és újszerű ötletek. Albert Einstein egyszer elhíresülten megjegyezte: "A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás mindarra korlátozódik, amit már tudunk és megértünk, míg a képzelet felöleli az egész világot, és minden ott van, amit valaha meg fogunk ismerni és érteni."
Végül a kreativitás egy paradoxon. Hogy létrejöjjön, rendelkeznünk kell tudással, de el is kell felejtsük ezt a tudást, látni kell tudni a váratlan kapcsolatokat a dolgok között, de nem lehet zavart az elménk. Keményen kell dolgoznunk, de időt kell szánnunk rá, hogy ne csináljunk semmit, az információkat emészteni kell, és sok olyan ötletet kell alkotnunk, melyek legtöbbje haszontalan. Meg kell néznünk ugyanazt a dolgot, ahogy mindenki más, miközben máshogy tekintünk rá, vágyni kell a sikerre, de magunkénak kell tudnunk a kudarcot is. Kitartónak kell lennünk, de nem makacsnak, és meg kell hallgatni a szakértőket, de tudnunk kell azt is, hogyan hagyjuk figyelmen kívül őket.
TMU
