Krónikák a jövőből: Egy igaz történet, amit a szabadkőművesek titokban tartottak

A " Krónikák a jövőből " egy figyelemre méltó történetet mond el egy bizarr és hihetetlen eseményről, amit Paul Amadeus Dienach...

A "Krónikák a jövőből" egy figyelemre méltó történetet mond el egy bizarr és hihetetlen eseményről, amit Paul Amadeus Dienach szerző tapasztalt meg, aki a múlt század elején élt Közép-Európában. Dienach azt állítja, hogy egy éves kómában töltött állapotában, melyet egy súlyos betegség idézett elő, a tudata a jövőbe utazott egy másik testben, és ott maradt a kóma teljes időtartama alatt. Bár ez lehetetlennek hangzik, sőt fantáziadúsnak, de Dienach irásbeli beszámolóját a szabadkőművesek nagyon komolyan vették, akik könyvét szigorúan őrzött titokként kezelték.

Sok könyv tartalmaz próféciákat és látomásokat jövőbeli eseményekről, ám semelyik sem közelíti meg azokat a furcsa körülményeket, melyek majdnem egy évszázaddal ezelőtt történtek meg Dienach-al. Csak néhány kiválasztott szerencsés olvashatta el valaha Dienach részletes krónikáját, és csak egy kis számú példányt nyomtattak ki, amely Görögországban jelent meg.

De most először az embereknek lehetőségük van elolvasni Dienach hihetetlen történetét, és hallhatják a jövőről és az emberiség következő evolúciós lépéséről szóló kinyilatkoztatásokat.

Kizárólag az Ancient Origins weboldalon, együttműködve a "Krónikák a jövőből" első angol nyelvű változatának szerkesztőjével Achilleas Syrigos-al oldalak kerülnek bemutatásra Paul Dienach naplójából. A könyv néhány hónap múlva jelenik meg.

Ki a könyv írója?

Paul Amadeus Dienach a német nyelvi tanulmányok professzora volt. Nem volt író, és sosem tervezte, hogy könyvet ír. A "Krónikák a jövőből" sokkal inkább az ő közzétett naplója, melyben részletes leírás található arról, amit átélt.

Dienach egy ritka típusú betegségben, Encephalitis lethargica-ban (alvási betegség) szenvedett, és 1921-ben kómába esett, és ebben az állapotban maradt egy egész éven át egy kórházban, Genfben.

Mi volt a tapasztalata?

Amikor Dienach felébredt a kómából, leírta a naplójába, hogy egész idő alatt ébren volt és tudatos, de nem abban az évben, és nem azon a helyen, ahol a kómába esett teste feküdt. Dienach beszámolt arról, hogy tudata egy másik férfi, Andrew Northam testébe utazott, az időszámítás szerinti 3906-os esztendőbe.

Dienach szerint bizonyos személyek a 3906-os évben rájöttek, hogy egy másik tudat lépett be Andrew Northam testébe, és így megmutattak és elmagyaráztak neki minden korszakot, valamint hogy mi is történt a 21. századtól egészen az adott évig, bemutatva az utat, amit az emberiség bejárt.

Dienach beszámolt róla, hogy a Homo Occidantalis Novus-nak nevezett új emberi faj fogja követni a mai Homo sapienst, és az emlékirataiban nyomon követi mind a jó és a rossz lépéseket, amelyekre az évezredek alatt sor került.

Dienach soha nem említette beszámolóját senkinek, mert attól félt, hogy őrültnek tartják, és nevetségessé tenné magát, valamint a karrierjét és a magánéletét.

Hogyan került kiadásra személyes naplója?

36 éves korában törékeny egészségi állapotban és a kóma után lábadozva Dienach úgy döntött, hogy Görögországba utazik 1922 őszén azzal a céllal, hogy az enyhe éghajlat hatására javuljon az egészsége, és hogy németet tanítson egyetemi hallgatóknak. Az egyik tanítványa George Papahatzis volt, aki később Görögország Nemzeti Tanácsának alelnöke, a Görög Filozófiai Társaság alapító tagja, a görög közigazgatási jog egyik reformere, valamint számos titkos társaság magas rangú tagja lett, köztük a szabadkőműveseké.

Két évvel később látva, hogy egészségi állapota rosszabbodik, és tudván, hogy halála közeleg, Dienach úgy döntött, hogy Olaszországba megy. De mielőtt elment, hűséges hallgatójára, Papahatzis-re bízott egy táskát tele jegyzetekkel, és azt mondta neki, ha a jövőben el akarná olvasni azokat, az segítene neki a német tudásában. Búcsút vett fiatal barátjától, és elment. Tuberkulózisban halt meg 1924 első felében.

George Papahatzis Dienach feljegyzéseit fokozatosan fordította le 14 év alatt - 1926-tól 1940-ig. Meglepődött a feljegyzéseken, amit Dienach hagyott rá. Eleinte azt hitte, hogy tanára egy regényt írt egy igen sajátos módon. De ahogy tovább olvasta rájött, hogy amit fordított, az Dienach emlékirata volt.

A második világháború, és az azt követő polgárháború Görögországban arra késztette Papahatzist, hogy abbahagyja Dienach feljegyzéseinek fordítását. De később 1952-től 1966-ig Papahatzis megpróbálta felkutatni Dienachot, vagy a rokonait Zürichbe utazva tizenkét különböző alkalommal. Arra a következtetésre jutott, hogy Dienach, aki az első világháborúban a németek oldalán harcolt megváltoztatta a nevét, amikor Görögországba érkezett, abba az országba, amely a németek ellen harcolt a háborúban.

Miután lefordította, Papahatzis megosztotta a jegyzeteket egy nagyon zárt szabadkőműves kör legmagasabb fokozatú tagjaival. A feljegyzések rendkívül fontos információkat tartalmaztak az emberiség jövője szempontjából, és a szabadkőművesek között Dienachot a modern idők prófétájának tartották.

A kiadói erőfeszítések és az egyház támadása

Egészen 1972-ig Dienach lefordított jegyzetei zárt filozófiai és szabadkőműves körökben voltak elérhetőek. Úgy vélték, hogy az információt nem kellene elérhetővé tenni a tömegek számára, mivel ellentmondásos volt, és sokan nem is tudták volna kezelni ezeket az információkat. De George Papahatzis ezzel nem értett egyet.

1972-ben a görög diktatúra idején Papahatzis kiadta Dienach naplóját, amiért azonnal támadni kezdték. Elvesztette az állását, és az egyház eretnekséggel vádolta meg, és a könyv példányai hamar eltűntek. Csupán néhány maradt.

1979-ben egy újabb kísérletet tettek a publikációra, egy olyan időszakban, amikor Görögország a demokráciára tért át, miután megdöntötték a diktatúrát. Azonban a könyvek ismét eltűntek, alig tettek róla említést, eltekintve azon kevesektől, akik tudtak a létezéséről.

Paul Dienach naplójának második kiadása

Harminc évvel később, miután a könyv soha nem járt Görögországon kívül, szinte mindenki figyelmen kívül hagyta a létezését, kivéve Radamanthys Anastasakist, számos titkos társaság egykori magas rangú tagját (ma tanár, szerző és kiadó), aki úgy döntött, hogy kis példányszámban közzéteszi a könyvet pontosan úgy, ahogy az korábban meg lett írva. A könyv hatalmas terjedelme, együtt azzal a ténnyel, hogy egy kis kiadó cég jelentette meg azt jelenti, hogy nem voltak meg az eszközei, hogy reklámozza, így a könyv elveszett a több ezer kiadvány között.

Megfelelően bemutatva első alkalommal

Amikor Dienach emlékiratai először megjelentek, nehezen volt olvasható, mivel több mint 800 oldalnyi nyers feljegyzést tartalmazott. Dienachnak soha nem állt szándékában könyv formájában kiadni a naplóját, és egyszerűen csak lejegyezte azt, amire vissza tudott emlékezni arról az egy éves tapasztalatáról, amikor kómában volt, együtt más emlékekkel a múltjából, ami megnehezítette története lényegének kiemelését.

Dienach naplóját most először készítették elő és szerkesztették megfelelően, bemutatva történetének legfontosabb elemeit egy könnyen olvasható formában, valamint lenyűgöző illusztrációkkal, melyek életre keltik tapasztalatának lényegét.

Ez a könyv sok mindent megváltoztathat, mert ha igaz, akkor Dienach megmutatja, hogy mit tartogat a jövő az emberiség számára.

Achilleas Syrigos

Ancient Origins