Pando: A világ legnagyobb és legöregebb élő organizmusa

Utah vidékén egy rendkívüli természeti csoda létezik: Pando, egy több mint 40 000 rezgő nyárfából álló erdő, amely a világ legnagyobb egyetl...

Utah vidékén egy rendkívüli természeti csoda létezik: Pando, egy több mint 40 000 rezgő nyárfából álló erdő, amely a világ legnagyobb egyetlen organizmusaként ismert. Ez a lenyűgöző élőlény, amely egyetlen magból származik, a világ legidősebb élő organizmusának címére is pályázhat a legújabb kutatások szerint.

Bár tízezernyi egyedi fából áll, Pando genetikailag egyetlen organizmus. Az erdő minden fája egy kiterjedt föld alatti gyökérzeten keresztül kapcsolódik egymáshoz, amely egyetlen magból ered. Pando pontos kora rejtély, de a tudósok becslése szerint 16 000 és 80 000 év közötti lehet.

Ez azt jelenti, hogy Pando már akkor kihajtott, amikor a gleccserek visszahúzódtak Manhattanből, vagy még korábban, amikor a Tsuchinshan-ATLAS üstökös utoljára elhaladt a Föld mellett. Ezek az eredmények egyelőre előzetes formában jelentek meg a bioRxiv szerveren. (1)

A 43 hektáros területet elfoglaló és közel 5,9 millió kilogrammos Pando páratlan biológiai csoda. Hatalmas mérete és sűrűsége egyedülállóvá teszi a Földön. Elképzelhető, hogy Pando már 40 000 éves volt, amikor a neandervölgyiek eltűntek a fosszilis leletek közül.

Pando ősi gyökereinek vizsgálata

Pando lenyűgöző korának és evolúciós történetének megértése érdekében Rozenn Pineau, a Chicagói Egyetem kutatója és csapata több mint 500 mintát szekvenált Pandóból és szomszédos fáiból. A kutatók különböző szöveteket elemeztek, beleértve a leveleket, gyökereket és kérgeket, és megkülönböztették a szomatikus mutációkat a csírasejt mutációktól. A szomatikus mutációk véletlenszerűen fordulnak elő az élőlény élete során, és természetes óraként szolgáltak Pando korának becsléséhez.

Az elemzés kimutatta, hogy Pando genetikai szerkezete váratlanul egységes. Bár a közeli fák genetikailag kissé hasonlóbbak, a korreláció gyengébb volt a vártnál. Ez arra utal, hogy egy ismeretlen mechanizmus akadályozhatja meg a mutációk felhalmozódását és terjedését az erdőben.

A filogenetikai modellek, amelyek genetikai változásokat követnek nyomon az idő múlásával, Pando korát 16 000 és 80 000 év közé helyezték. A széles skála a mutációs ráták számításának bizonytalanságából fakad, de a jövőbeni, nagyobb felbontású genetikai adatok szűkíthetik ezt a becslést.

A hosszú élet kihívásai

Pando klonális szaporodása - az új fák gyökérzetből való előállításának képessége - valószínűleg hozzájárult rendkívüli élettartamához. Ez a hosszú élettartam azonban egyedi kihívásokat is jelent.

Pando ellenálló képessége páratlan, de sebezhetősége is. Az erdőt veszélyeztetik a szarvasok és más patások legelése, valamint a kéregbogarak és betegségek támadásai. Beavatkozás nélkül ez az ősi csoda fokozatosan hanyatlásnak indulhat.

Egy élő csoda megőrzése

Pando az élet ellenálló képességének élő bizonyítéka, amely számtalan olyan fajt túlélt, amelyek egykor vele együtt éltek - mint például a gyapjas orrszarvú, a mamut vagy a dodó. Továbbélése azonban nem garantált.

Ahogy a kutatók finomítják módszereiket és további adatokat gyűjtenek, Pando figyelemre méltó története egyre világosabbá válik. Vitathatatlan, hogy Pando a Föld egyik legbámulatosabb élő organizmusa - a múlt mélyére nyúló élő kapcsolat, amely évezredeken átível. (2)

(1) - https://www.biorxiv.org/content/10.1101
(2) - https://gizmodo.com/pando-earths-large