A Tapinoma Magnum hangyák inváziója már egész Európát fenyegeti

Az utóbbi években olyan európai országok, mint Németország, Franciaország és Svájc egy olyan invazív faj ellen küzdenek, amelyről a szakértő...

Az utóbbi években olyan európai országok, mint Németország, Franciaország és Svájc egy olyan invazív faj ellen küzdenek, amelyről a szakértők azt állítják, hogy "szinte lehetetlen megszabadulni tőle".

Ez az apró, ám rendkívül ellenálló hangyafaj, amely eredetileg a Földközi-tenger medencéjében, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában él, nemrég kezdte meg európai terjeszkedését, komoly kihívásokat okozva számos országban.

Gyors terjedés és szuperkolóniák

A Tapinoma magnum hangyák híresek arról, hogy gyorsan elterjednek nagy területeken. Annak ellenére, hogy mindössze 3 milliméter nagyságúak, ez a faj komoly fenyegetést jelent egyedi kolóniaszerkezete miatt.

Míg más hangyafajoknál egy királynő található, a Tapinoma magnum kolóniák több száz királynővel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy több kisebb kolóniát hozzanak létre. Ezek a kisebb kolóniák nem versengenek egymással, hanem egyesülnek, és szuperkolóniákat hoznak létre, amelyek több millió egyedből állhatnak.

Új fenyegetés Franciaországban és Németországban

Franciaország számos régiójában a helyiek kétségbeesettek. Az Orvault városában élők arról számoltak be, hogy "hiába harcolnak ellenük, semmi sem működik". A hangyák már nemcsak otthonaikba törnek be, hanem mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.

Németország sincs biztonságban. Az első hangyák Svájcból kerülhettek be Lörrach városába, ahonnan tovább terjedtek. Kehl városában különösen súlyos a helyzet: a lakók panaszkodnak, hogy a hangyák elfoglalják otthonaikat, átrágják a kábeleket, ezzel áramkimaradásokat és internet problémákat okozva.

Klímaváltozás és ellenállóképesség

Az entomológusok szerint a globális felmelegedés jelentős szerepet játszik a Tapinoma magnum hangyák észak-európai terjedésében. A hangyák természetes élőhelye meleg, száraz területeken található, azonban ezek az apró rovarok hihetetlenül alkalmazkodóképesek.

Míg kedvelik a melegebb éghajlatot, a hidegebb körülményekhez is meglepően jól alkalmazkodnak. Kutatások kimutatták, hogy ezek a hangyák képesek túlélni akár 14 egymást követő napot is, amikor az átlaghőmérséklet -6,6°C körül mozog, sőt, a -15°C-os hőmérséklet sem okoz nekik komolyabb problémát.

Ez az ellenállóképesség teszi őket különösen veszélyessé, hiszen a hagyományos téli hűtési módszerek nem elégségesek a teljes kiirtásukhoz. A hideg évszakok, amelyek egyébként sok kártevőt természetes módon visszaszorítanak, a Tapinoma magnum esetében csak enyhe akadálynak számítanak. Ennek következtében az irtásuk még bonyolultabb, és a hagyományos módszerek, mint a mérgek vagy fizikai elzárások nem mindig működnek.

A védekezés kihívásai

Az európai országok, különösen Franciaország és Németország, számos módszert kipróbáltak a Tapinoma magnum elleni küzdelemben, ám eddig kevés sikerrel jártak. A különféle vegyszerekkel, forró habbal vagy éppen a fészkek elégetésével próbálkozó helyi hatóságok tehetetlenek az invazív fajjal szemben. A legnagyobb probléma az, hogy a hangyák királynői mélyen a föld alatt rejtőznek, és ha az irtás nem éri el ezeket a központi részeket, a hangyák újra és újra visszatérnek, gyakran még nagyobb számban.

A helyi lakosság számára ez nemcsak anyagi és fizikai terhet jelent, hanem komoly pszichológiai nyomást is. Gregor Koschate, Kehl környezetvédelmi felelőse kifejtette, hogy az emberek teljesen tehetetlennek érzik magukat a hangyák elterjedése miatt, és ez jelentős stresszt okoz a mindennapjaikban.

"Szinte lehetetlen nem a hangyákra gondolni," - mondta Koschate, aki szerint a helyi közösség nagy része már éjjel is hangyákról álmodik, annyira eluralkodott rajtuk a helyzet.

Szakértők keresik a megoldást

Annak ellenére, hogy a Tapinoma magnum hangyák irtása szinte lehetetlen feladatnak tűnik, a tudósok és szakértők folyamatosan dolgoznak a megoldáson. Olivier Blight, a hangyákra specializálódott kutató és a Biodiverzitás és Ökológia Mediterrán Intézetének professzora szerint ezek a hangyák különösen ellenállóak, és rendkívüli szaporodási képességeik miatt nehéz teljesen kiirtani őket.

A szakértők jelenleg különböző stratégiákon dolgoznak, hogy megállítsák a faj további terjedését és kezeljék a meglévő fertőzéseket. Az egyik lehetséges irány a biológiai védekezés fejlesztése, amely természetes ragadozókat vagy olyan anyagokat használhat, amelyek megzavarják a hangyák életciklusát. Ezenkívül a kutatók globális erőfeszítéseket tesznek a klímaváltozás visszaszorítása érdekében, ami hosszú távon segíthet a Tapinoma magnum terjedésének megfékezésében is.

A jövő kilátásai

A Tapinoma magnum hangyák inváziója egy figyelmeztetés Európa számára, hogy a klímaváltozás és a globális ökoszisztémák változásai új kihívásokat hoznak. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, és a feltételek kedvezőbbé válnak az invazív fajok számára, a helyi hatóságoknak és tudósoknak új megközelítéseket kell kidolgozniuk, hogy kezeljék ezeket a fenyegetéseket.

A Tapinoma magnum elleni küzdelem messze nem ért véget, de az európai országok elkötelezettek abban, hogy megállítsák a hangyák további terjedését. Addig is, a lakosoknak továbbra is el kell viselniük az invázióval járó kihívásokat, miközben a tudományos közösség a megoldás kulcsát keresi. (1)

(1) - https://www.euronews.com/green