Bizonyítékokat találtak arra, hogy a Jupiter kannibálként nyelte el a bébibolygókat a Naprendszerben

A Jupiter a mai hatalmas behemóttá azáltal vált, hogy bébibolygókat fogyasztott, derül ki a LiveScience jelentéséből. Az eredmények a gázóri...

A Jupiter a mai hatalmas behemóttá azáltal vált, hogy bébibolygókat fogyasztott, derül ki a LiveScience jelentéséből.

Az eredmények a gázóriás felhős külső atmoszférája alatti kémia első egyértelmű megfigyeléseiből származnak. (1)

Bár a megfigyelések sok mindent elárultak a Jupiter külső felszínén örvénylő felhőkről, viszonylag keveset tudunk a hatalmas bolygó belső működéséről.

Egy új tanulmány példátlan betekintést nyújt a Naprendszer legnagyobb bolygójába, amely akkora, hogy gravitációs pajzsként működik a Föld számára az aszteroidák ellen.

A Jupiter bébibolygókkal táplálkozott, hogy a ma ismert gázóriássá váljon

A Jupiterben sokkal több dolog zajlik a felszín alatt, mint gondolnánk. Az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban megjelent új tanulmány azt mutatja be, hogy a tudósok hogyan tudtak bekukucskálni a gázóriás felszíne alá a NASA Juno űrszondája által gyűjtött gravitációs adatok segítségével.

A NASA Juno űrszondája a közelmúltban azt is lehetővé tette a tudósoknak, hogy megmérjék a Jupiter nagy vörös foltját, ami azt mutatta, hogy mélysége 300-500 km között van.

A Juno adatait felhasználva a tudósok ezeknek a megfigyeléseknek köszönhetően fel tudták térképezni a Jupiter magjában található sziklás anyagot, és meglepően sok nehéz elemet tártak fel, amint azt tanulmányukban kifejtették. A Jupiter sziklás magjának kémiai összetételének elemzése azt sugallja, hogy saját növekedésének felgyorsítása érdekében lebontotta és elfogyasztotta a planetezimálokat, vagyis a bolygócsírákat.

Amikor először alakult ki, a Jupiter gravitációja egyre több kőzetet vonzott be addig a pontig, hogy sziklás magja olyan masszívvá vált, hogy nagy távolságból is nagy mennyiségű gázt kezdett behúzni, főleg a hidrogént és a héliumot, amely a Nap születése után maradt vissza, amiből külső örvénylő rétegei jöttek létre.

Az új eredmények nyomatékot adnak annak az elméletnek, hogy a Jupiter a planetezimálok elnyelésével jött létre olyan nagy űrkőzetekből, amelyek egyébként Föld- vagy Mars-szerű bolygókká fejlődhettek volna.

A NASA Juno űrszondája lehetővé teszi a tudósok számára a Jupiter belsejének feltérképezését

Az új tanulmány mögött álló csapat kifejlesztette a Jupiter belső rétegeinek számítógépes modelljeit, elsősorban a Juno és elődje, a Galileo által gyűjtött adatok kombinációjával. A nehéz elemeket erősebb gravitációs erejük révén észlelték a környező gáznemű légkörhöz viszonyítva.

A gravitációs adatok lehetővé tették számukra, hogy feltérképezzék a bolygó gravitációjának enyhe eltéréseit, segítve őket annak megállapításában, hogy hol található a sziklás anyag, és hogyan oszlik el a Jupiter külső felszíne alatt.

"A Juno nagyon pontos gravitációs adatokat szolgáltatott, amelyek segítettek leszűkíteni az anyag eloszlását a Jupiter belsejében," - magyarázta Yamila Miguel kutatásvezető, a holland Leideni Egyetem asztrofizikusa. "Ez nagyon egyedi adat, amelyet csak a bolygó körül keringő űrhajóval tudunk megszerezni."

A csapat eredményei azt mutatták, hogy a Jupiter magja 11-30 földtömegnyi nehéz elemnek felel meg, ami a gázóriás tömegének nagyjából 3-9 százalékát teszi ki. Ez sokkal több a vártnál, és arra utal, hogy a Jupiter korai történetében felfalta a bébibolygókat, hogy a mai óriássá váljon. Mint ahogyan a galaxisok is kannibálok, kiderült, hogy Naprendszerünk legnagyobb bolygója úgy került oda, ahol ma van, hogy korai kialakulása során hatalmas űrkőzeteket falt fel. (2)

(1) - https://www.livescience.com/jupiter
(2) - https://interestingengineering.com/