Ez az óriási víz alatti "gömb" akár több tízezer tintahal petét is tartalmazhat

Egy furcsa, hullámzó foltot találtak a norvégiai Ørstafjorden vizeiben, ami ritka látványnak bizonyult, és amiről megállapították, hogy ó...

Egy furcsa, hullámzó foltot találtak a norvégiai Ørstafjorden vizeiben, ami ritka látványnak bizonyult, és amiről megállapították, hogy óriási számú tintahal pete található a belsejében.

A nem eviláginak tűnő gömböt, mely titokzatosan lebegett a fjord sötétségében, a REV Ocean kutatóhajó kapitánya Nils Baadnes, és Ronald Raasch búvár fedezte fel. Nem sokkal később megtudták, hogy mi lehet a furcsa, átlátszó dolog. (1)

Kiderült, hogy a gömb nem más, mint egy tízkarú tintahal petéiből álló tömeg.

Nem ismert, hogy a tintahal miként állítja elő ezeket a gömböket, de lenyűgöző látványt nyújtanak. Óriási nyálka tömegek, olykor több méter átmérőjűek, amelyen belül több tízezer pete inkubálódhat. Úgy gondolják, hogy a nőstény egy kisebb gömböt hoz létre, amely a vízzel való érintkezéskor megnő.

Úgy tűnik, hogy a különböző tintahalak eltérő alakú petetömeget készítenek. Például a rombuszos kalmár (Thysanoteuthis rhombus) petéi, amelyek globálisan megtalálhatók a trópusi és szubtrópusi vizekben, hosszú nyálka csőre emlékeztetnek, körülötte petecsíkokkal, amely több, mint 40 ezer petét is tartalmazhat.
[post_ads_2]
A Humboldt tintahal (Dosidicus gigas) petetömege viszont inkább átlátszó foltszerű, ahogy a Gould tintahalnak (Nototodarus gouldi), a japán repülő tintahalnak (Todarodes pacificus) és a neon repülő tintahalnak (Ommastrephes bartramii), melynek átmérője 4 méter is lehet, amiről a National Geographic 2015-ben készített egy felvételt.

Ezeket a petetömegeket az emberek ritkán látják, mert kezdetben viszonylag mélyen találhatók. Ezután lassan egyre lejjebb süllyednek, körülbelül 150 méteres mélységig, ahol a újszülött tintahalak kikelnek.

A nyálka lehetséges funkcióját még nem fejtették meg teljesen (a ragadozók elleni védelem tűnik valószínűnek), de a bizonyítékok arra utalnak, hogy egyfajta védőgátként szolgál. Amint azt egy 2012. évi cikkben leírták, egy kaliforniai laboratóriumban a tintahalak növekedését tanulmányozó tengerbiológusok megállapították, hogy az állatok hajlamosak a fertőzésre, és néhány órán belül elpusztulnak. (2)

(1) - https://www.revocean.org/
(2) - https://www.sciencealert.com/an-amazing