Egy gazdag vaskori kelta sírt fedeztek fel lenyűgöző leletekkel Franciaországban

2015-ben tárták fel a régészek Franciaországban azt a hatalmas temetkezési kamrát, amelyről úgy vélik, hogy egy gazdag, időszámításunk el...

2015-ben tárták fel a régészek Franciaországban azt a hatalmas temetkezési kamrát, amelyről úgy vélik, hogy egy gazdag, időszámításunk előtti 5. századi kelta hercegé volt. Vele együtt temették el a szekerét, egy díszes bronz üstöt, egy vázát, amely a bor és a mámor ókori görög istenét Dionüszoszt ábrázolja, valamint egy óriási kést és más fontos tárgyakat.

A Champagne régióban található sír kincsei "az első vaskor végének egyik legmagasabb státuszú elitjéhez illenek," - mondta a francia INRAP régészeti hivatal. Az ügynökség szerint ez az egyik legjelentősebb lelet a kelta Hallstatt periódusból az időszámításunk előtti 800 és 450 közötti időszakból.

Az INRAP francia régészei a Lavau üzleti park szélén, egy 40 méteres sírdomb alatt fedezték fel a ritka maradványokat. A közel 7000 négyzetméternyi területen található sír, amelyet egy palánk és egy árok vesz körül nagyobb, mint a közeli Troyes-ban található katedrális alapterülete.

A 40 méter átmérőjű sírhalom középpontjában egy 14 négyzetméteres, hatalmas temetkezési kamra áll.

http
A régészek megtalálták egy csontváz részeit, de még nem azonosították a herceg maradványait. Találtak más sírokat és temetkezési urnákat is, köztük egy olyan nő testét, akiről azt feltételezik, hogy a herceg rokona lehetett. Az urnákban talált hamut az időszámításunk előtti 1400-ra datálták.

A helyszínt egy új kereskedelmi központ építésének előkészítésekor tárták fel, amikor megtalálták a sírt. Az INRAP elnöke Dominique Garcia elmondta, hogy a sír egy hercegé volt, mert találtak egy hatalmas kést. Egy ideig azonban felmerült a kérdés, hogy a maradványok valójában egy kelta hercegnőhöz tartoztak, mivel nagy mennyiségben találtak arany ékszereket is a sírban. 2017-ben egy elemzést végeztek a medence csontok alakját vizsgálva, és a szakértők végül megállapították, hogy férfi volt az illető személy, ezért a "Lavau herceg" sírjának nevezték el a temetkezési helyet.

A régészek úgy vélik, hogy a legnagyobb lelet egy 1 méter átmérőjű bronz üst. Négy fogantyúval rendelkezik, melyeket Akhelóosz, az ókori görög folyamisten fejével díszítettek. Az üstön nyolc oroszlánfej is található. Az INRAP üstön végzett elemzése azt mutatta, hogy készítője mestere volt  a kohászatnak és a fejlett vésési technikáknak. Az üstben egy kerámia bortöltő kancsó is volt, amelyen Dionüszoszt ábrázolták egy szőlőtőke alatt. A régészek szerint a bor készlet egy arisztokrata kelta lakoma egyik központi eleme lehetett. Az INRAP szerint ez egy görög-latin bor készlet, ami megerősíti, hogy a kelták és a földközi-tengeri térség lakossága között élénk csere folyt. (1)

"A temetés idején a mediterrán kereskedők kiterjesztették gazdasági területüket, rabszolgákat és nemesfémeket és ékszereket kerestek. A kelták, akik a fő közlekedési útvonalakat ellenőrizték a Szajna, a Rhône, a Saône, a Rajna és a Duna mentén, élvezték a csereprogramok előnyeit, melynek során minőségi tárgyakra tettek szert," - nyilatkozták a régészek.

Ma a kelta népek Bretagne-ban, Cornwallban, Walesben, Skóciában, a Man-szigeten és Írországban találhatók.

Egy időben azonban a kelták az (európai) kontinens nagy részén megtalálhatók voltak, és időszámításunk előtt 278-ban egy kóborlásuk során még Kis-Ázsiába is behatoltak, amit Galatiának neveztek el. A római hatalom felemelkedéséig a kelták egy olyan erővel rendelkeztek, amellyel számolni kellett. Magát Rómát is kifosztották időszámításunk előtt 385-ben, mely történelmi tényt a légionáriusok sem felejtették el, akik megszerezték a győzelmet Julius Caesarnak i.e. 59. és 49. között a mai franciaországi Gaulban élő kelta törzsek fölött. Habár nagyrészt beilleszkedtek a Római Birodalomba, a kelták továbbra is imádták a saját isteneiket és istennőiket egészen addig, amíg a rómaiak hivatalosan el nem fogadták a keresztény hitet.

Az egyik legfontosabb kelta hős az írországi Cuchulainn volt, akinek halálát már korán megjövendölték, ha egy bizonyos napon harcolni megy, de egyébként megtette, és Ulster hősi védelme során megölték.

Az ír mitológia fő kelta istene Dagda volt, ami "a jó isten"-t jelentette, aki bölcs, nagy tudású és nagy varázsló volt. Meg tudta ölni az ellenségeit a botjának egyik végével, és meg tudta gyógyítani vagy feltámasztani szövetségeseit a másikkal. (2)

(1) - https://www.inrap.fr/le-mobilier-funeraire-du-prince-de-lavau
(2) - https://www.facebook.com/pg/InrapOfficiel/photos/?tab=albu