Az Indus-völgyi civilizáció legfejlettebb városa Mohendzsodáro volt, ahol az emberek egyenlőkként éltek

A jól megtervezett utcai hálózat és a bonyolult vízelvezető rendszer arra utal, hogy az ősi Indus-völgyi civilizáció építette város Mohen...

A jól megtervezett utcai hálózat és a bonyolult vízelvezető rendszer arra utal, hogy az ősi Indus-völgyi civilizáció építette város Mohendzsodáro lakói szakképzett várostervezők voltak, akik tiszteletben tartották a víz életükre gyakorolt rendkívüli befolyását.

De hogy pontosan kik lakták ezt az ősi várost a mai Pakisztán területén az időszámításunk előtti 3. évezredben, az továbbra is rejtély a kutatók számára.

"Elég megfoghatatlan," - mondja Gregory Possehl, a Pennsylvaniai Egyetem Indus szakértője.

A városban nincsenek hivalkodó paloták, templomok, vagy emlékművek. Nincs nyilvánvaló központi kormányzati székhelye, vagy bizonyíték egy királyra vagy királynéra. Ugyanakkor nyilvánvalóan előnyben részesítették a szerénységet, a rendet és a tisztaságot. A fazekas termékeket és réz- illetve kőeszközöket szabványosították. A pecsétek és súlyok egy szigorúan ellenőrzött kereskedelmi rendszerre utalnak.

Az Indus-völgyi civilizáció egészen 1921-ig teljesen ismeretlen volt, amikor a pakisztáni ásatások során feltárták Harappa és Mohendzsodáro városait. Ez a titokzatos kultúra csaknem 4500 évvel ezelőtt jött létre, és ezer évig virágzott, hasznot húzva az Indus-folyó árterének igen termékeny földjeiből és a közeli mezopotámiai civilizációival történt kereskedelemből.

A város gazdagsága és formátuma nyilvánvalóvá vált a kutatók számára az olyan megtalált tárgyakból, melyek elefántcsontból, lápiszból, karneolból és arany gyöngyökből készültek, valamint a város épületeihez használt égetett téglákból.

Egy vízzáró medence, az úgynevezett Nagy Fürdő egy domb tetején fekszik, melyet égetett téglákból épített falak tartanak a helyén. Az egész városban találhatók kutak, és szinte minden házban volt fürdő helyiség és vízelvezető rendszer.

A régészek először 1911-ben fedezték fel újra Mohendzsodárot. Számos ásatás történt az 1920-as években 1931-ig. Kisebb feltárások zajlottak az 1930-as években, majd a későbbi ásatások 1950-ben és 1964-ben történtek.

Az ősi város Pakisztán Szindh tartományában található egy magaslaton. Az időszámításunk előtt 2500 és 1900 közötti fénykorában a város az egyik legfontosabb szerepet töltötte be az Indus-völgyi civilizáció életében. Több, mint 100 hektárnyi területen fekszik egy sor dombon, és a Nagy Fürdő és egy hozzá tartozó nagy épület foglalja el a legmagasabb pontot a városban.

A dombok az évszázadok során szervesen fejlődtek, miközben az emberek alapokat és falakat építettek a házaiknak, mondta Jonathan Mark Kenoyer, a Wisconsini Egyetem régésze.

Mivel nincs bizonyíték arra, hogy uralkodó vezette volna a várost, Mohendzsodáro valószínűleg városállamnak tekinthető, amely talán választott tisztségviselőkkel vagy elittel rendelkezett.

A régészek 1926-ban egy meztelen nőt ábrázoló miniatűr bronz szobrot fedeztek fel, melyet "táncoló lánynak" neveztek el. Nagyobb érdeklődés kísért azonban néhány ülő férfi alakú kőszobrot, mint például a bonyolultan faragott és színes úgynevezett Pap Királyt, bár nincs bizonyíték arra, hogy pap vagy király volt.

A szobrok közül szinte mindegyik törött volt, ezért úgy tűnik, hogy akik az Indus-völgyi civilizáció végén érkeztek ide, nyilvánvalóan nem szerették az itteni embereket, akik önmagukat vagy az idősebbeket ábrázolták.

Hogy mi vetett véget az Indus-völgyi civilizációnak, szintén rejtély. Kenoyer szerint az Indus folyóval történhetett valami szokatlan, ami akadályozta a helyi mezőgazdaságot és csökkentette a város jelentőségét, mint kereskedelmi központ.

Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy árvíz pusztította volna el a várost, és nem is hagyták el teljesen, mondja Kenoyer, és a folyó megváltozása sem magyarázza az egész Indus-völgyi civilizáció összeomlását. A kultúra az egész völgyben megváltozott, mondja.

A civilizáció időszámításunk előtt 1900 körül elért egy bizonyos döntő fontosságú pontra, de senki sem tudja, hogy mi lehetett az.