Rejtélyes, kihalt nyelven íródott táblákat találtak a holtak ősi afrikai városában

Észak-Szudán száraz sivatagában a régészek az ősi holtak városának újabb kincseit fedezték fel. A feltárt táblákat, fejgerendákat és szté...

Észak-Szudán száraz sivatagában a régészek az ősi holtak városának újabb kincseit fedezték fel. A feltárt táblákat, fejgerendákat és sztéléket egész Afrika egyik legrégibb ismert nyelvén írt szövegek borítják, melyek remélhetőleg több betekintést nyújtanak az akkor élt ősi civilizáció kultúrájába.

A műtárgyakat a Sedeinga néven ismert szudáni hatalmas ókori nekropoliszban fedezték fel. A helyszín jól ismert az itt épült kis piramisok csoportjáról, valamint a Tije királynőnek szentelt ősi egyiptomi templom romjairól. III. Amenhotep királyi felesége egyenlő hatalommal rendelkezett, és egyenrangú uralkodóvá vált a királyságban a civilizáció csúcsán időszámításunk előtt 1386 és 1349 között. Ő volt Tutanhamon nagyanyja.

Amenhotep megbecsülése jeleként egy templomot építtetett Tijének Sedeingában, ahol Hathor istennőként imádták. Az öröm, a női szerelem és a termékenység képviselőjeként Hathor népszerű és nagyon szeretett istenség volt, és Tijét számos ábrázolása szarvakkal és a napkoronggal mutatta be, amit leggyakrabban az istennővel társítanak.
[post_ads_2]
A helyszínt évszázadokon keresztül a halottak temetésére használták, és legalább 80 piramist és 100 sírt tartalmaz. Ezek közül sok időszámításunk előtt 600 és 300 közöttre datálható, amikor a nekropolisz a Napata és a Meroé királyság része volt, egy olyan civilizációé, amely ötvözte a helyi hagyományokat és ideológiákat az ókori egyiptomiakéval.

Összességében ez a két civilizáció a Kusita Királyság néven volt ismert az egyiptomiak számára. Nagyon kevés dokumentáció van ezekről a civilizációkról, de ismeretes, hogy a mára kihalt meroita nyelven beszéltek, amelyről úgy gondolják, hogy az egyik legrégebbi írásos nyelv, melyet Afrikában ismertek.

A királyság után a nyelvet kusitának nevezték, melyet már az időszámításunk előtti 2000-es évek elején használtak, ami végül az i.e. 550 körüli időszak után kihalt. Annak ellenére, hogy ilyen hosszú ideig használatban volt, nagyon keveset tudunk róla, mivel nem maradt ránk túl sok szöveg. Ezeknek az új tábláknak a felfedezése nagyon fontos a kusiták megértésében.

De ezen kívül mást is felfedeztek. Találtak egy nagy jelentőségű fejgerendát, amely Maat istennőt ábrázolja, akiről úgy vélik, hogy a rendet, a harmóniát és törvényt személyesíti meg. Az időszámításunk előtti 2. századból ránk maradt faragás az istennő legrégebbi, afrikai vonásokat bemutató ábrázolása.

A helyszínen végzett ásatások folyamatban vannak, így remélhetőleg még ennél is lenyűgözőbb leletek kerülnek hamarosan napvilágra. (1)

(1) - http://www2.cnrs.fr/en/3069.htm