Az amerikai dollár lassú, de biztos halála? Kína és Oroszország megszabadulnak a zöldhasú valuta befolyásától

Két évvel ezelőtt a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC), a legnagyobb és legértékesebb pénzintézmény a világon a teljes eszköz és piac...

Két évvel ezelőtt a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC), a legnagyobb és legértékesebb pénzintézmény a világon a teljes eszköz és piaci tőkéjével azt tervezte, hogy nyit egy elszámolási bankot Oroszországban, amely a kereskedelmet jüanban (renminbi) és rubelben folytatja. Az ICBC vállalkozása részt vesz az orosz villamosenergia, bányászati és vegyiparban, az olaj, gáz, távközlési, kiskereskedelemi, gépgyártási és kohászati szektorban.

Vagyis érthető, hogy miért akarnak megszabadulni a dollártól. Mert ugye miért is kellene Kínának és Oroszországnak egy rivális valuta segítségével bonyolítania az üzleti tranzakcióit? Az amerikai dollár olyan erős, hogy a világkereskedelem 80 százaléka ezen valuta használatával zajlik. A katonai hatalom és erő mellett az amerikai dollár iránti nagy kereslet is táplálja azt a felfogást, hogy ez a legbiztonságosabb valuta egyszerűen azért, mert az Egyesült Államoké a világ legnagyobb gazdasága.

A múlt hónapban azonban Kína és Oroszország úgy döntött, hogy megtöri az amerikai dollártól való függőségét a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén. Az Orosz Központi bank március 14-én megnyitotta első külföldi irodáját Pekingben. Egy héttel később az ICBC szintén hivatalosan megnyitotta vállalkozását Moszkvában, vagyis egy jüan/renminbi kereskedelmet bonyolító bankot.

"A pénzügyi szabályozó hatóságok Kínában és Oroszországban számos jelentős megállapodást írtak alá, amely egy új szintű pénzügyi együttműködést jelez. A renminbi elszámolási szolgáltatások elindítása Oroszországban tovább bővíti a helyi elszámolású üzletet és pénzügyi együttműködést a két ország között," - mondta Dmitrij Skobelkin, az Orosz Föderáció Központi Bankjának helyettes kormányzója.

Yi Gang, a Kínai Nép Bank, vagy Központi Bank alelnöke a lépést annak jeleként értékelte, hogy a kínai-orosz kapcsolatok és pénzügyi együttműködés egy új szintre értek. "Kína és Oroszország kereskedelmi forgalma 2016-ban elérte az 59,5 milliárd dollárt. Örülök, hogy a két ország pénzügyi együttműködése egy új szakaszhoz érkezett," - mondta Yi.


A kínai állami adózási közigazgatás szerint a kereskedelmi forgalom Kína és Oroszország között 34 százalékkal nőtt 2017 januárjában. A kétoldalú kereskedelem az adott hónapban elérte a 6,55 milliárd dollárt. Az Oroszországba irányuló kínai export 29,5 százalékkal nőtt, amely elérte a 3,41 milliárd dollárt, míg az Oroszországból érkező behozatal 39,3 százalékkal emelkedett 3,14 milliárd dollárra.

Az elszámolási bank létrehozása lehetővé teszi a két ország számára, hogy tovább növeljék a kétoldalú kereskedelmet és befektetéseket, és ezzel egyidejűleg csökkentik az amerikai dollártól való függőségüket. 2015 végén az Orosz Központi Bank bejelentette, hogy a jüant/renminbit felvette a nemzeti devizatartalékok közé, és Oroszország ezzel hivatalosan elismerte, mint tartalékvalutát.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a dollártól való megszabadulás érdekében létrejött együttműködés Peking és Moszkva között része a pénzmosás és a terrorizmus elleni erőfeszítéseknek. Egyben vicces, hogy a hatalmas jüan/renminbi likviditás oroszországi létrehozásával úgy tűnik, hogy Kína egyfajta megoldást teremtett a szankciók sújtotta Kreml számára, vagyis segítséget nyújt Oroszországnak egy hátsó ajtón keresztül.

Ezzel együtt az elszámolási bankok létrehozását úgy időzítették, hogy az orosz pénzügyminisztérium egy 1 milliárd dollár értékű jüan kötvény kibocsátását kezdte meg. A kötvénykibocsátásra a tervek szerint egy-két hónapon belül sor kerül, ami Moszkva számára egy próba, hogy ily módon a jövőben még több pénzhez jusson.

Peking hirtelen új életet lehelt Oroszország küszködő gazdaságába, miközben a Krím-félsziget annektálása miatt az Egyesült Államok újabb szankciók bevezetésére készül. Trump elnök pedig csak nyafog és panaszkodik a kínai valuta manipulációi miatt, és talán újabb hasonlóan őrült lépésre szánja el magát Kínával szemben, mint a szankciók.

Kína számára az Oroszországból - a világ negyedik legnagyobb arany termelője Kína, Japán és az USA után - érkező arany import is előnyt jelent. 2015 májusában Peking bejelentette, hogy létrehoztak egy állami tulajdonban lévő arany befektetési alapot, amelynek célja, hogy támogassa Kína szerepét a globális arany kereskedelemben. Az új kezdeményezés része Kína ambiciózus "Egy öv, egy út" tervének.

De most a legfontosabb, hogy mindkét ország kiszabaduljon Amerika, a régóta legnagyobb ellenségként viselkedő ország karmai közül, ami az amerikai dollár formájában nyilvánult meg az elmúlt évtizedekben. Bár az összeg kicsi a 2016-os kereskedelmi volumenhez képest, az amerikai dollár legalább 59,5 milliárdot veszít. És ez még csak a kezdet.

MC