A jó kommunikáció két ember között szó szerint az elméjük összeolvadásával jár, egy tanulmány szerint

Sokat hallottuk már, hogy a jó kommunikáció a kulcsa a kapcsolatoknak, de a tudósok a közelmúltban meglepő bizonyítékot találtak arra, ho...

Sokat hallottuk már, hogy a jó kommunikáció a kulcsa a kapcsolatoknak, de a tudósok a közelmúltban meglepő bizonyítékot találtak arra, hogy ez miért igaz.

Tanulmányok kimutatták, hogy amikor két ember kommunikál egymással, az agytevékenységük szinkronba kerül. A kutatók feltárták, hogy ha két ember beszél, akkor tényleg ugyanazon hullámhosszra kerülhetnek.

A Princeton Egyetem két agykutatója, Greg Stephens és Uri Hasson tanulmánya szerint ez volt az első alkalom, amikor ilyen módon vizsgálták a kommunikációt. A korábbi tanulmányok a beszédet vagy beszédértést nézték külön-külön. (1)

FMRI szkenner segítségével a tanulmány során megállapították, hogy a beszélő és a hallgató agyi aktivitása szinkronba kerül a beszélgetés folyamán. Minél erősebb a közöttük lévő kapcsolat, annál szorosabb az idegrendszeri összeköttetés. Amikor azonban a résztvevők nem képesek hatékonyan kommunikálni, ez a kapcsolódás nem történik meg. A kutatók azt is felfedezték, hogy minél erősebb a kapcsolat a beszélő és a hallgató között, annál közelebbi az idegi aktivitásuk szinkronizációja.

A tanulmány egyik résztvevőjét arra kérték, hogy mondjon el úgy egy rögtönzött élettörténetet, mintha egy barátjához beszélne, a többi résztvevőnek. Közben vizsgálták a mesélőt és a hallgatóságot is. A kísérlet után egy részletes kérdőívet töltöttek ki, hogy értékeljék a megértésük szintjét.

Azokban a témákban, ahol az előadó története rezonált a hallgatóval, ahogy azt felmérték a kérdőívekkel, a résztvevők agyi aktivitásának vizsgálata kimutatta, hogy "egy komplex neurális hívás és válasz kölcsönhatás zajlott, mintha a nyelv egy drót lenne a vizsgálati alanyok között."

Az eredmények az "interaktív nyelvi összehangolódás elméletét" támasztják alá, vagyis laikus szempontból azt a koncepciót, hogy a jó kommunikáció következtében az emberek közelebb kerülnek egymáshoz.

Hasson kifejti, hogy amikor kommunikálunk, "ugyanazon lexikai, nyelvtani szerkezeteken és összefüggéseken osztozunk." (2)

Például Hasson szerint, amikor valaki azt kérdezi, hogy "Szeretnél egy csésze kávét?", akkor a hallgató azt válaszolja, hogy "Igen, két cukorral kérem" ahelyett, hogy azt mondaná, "Igen, kérlek tegyél két cukrot a csésze kávéba, ami közöttünk van."

Ez a lenyűgöző tanulmány megmutatja, hogy a jó kommunikáció tényleg kialakíthat egy közeli kapcsolatot az emberek között nem csak képletesen, hanem a szó szoros értelmében az agyban.

(1) - https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC400
(2) - http://www.nydailynews.com/life-style/health/deep