Több mint 2800 embert letartóztattak, 265-en meghaltak és 1440-en megsérültek a török puccskísérletben

A török miniszterelnök azt mondta, hogy 2839 katona és tiszt volt érintett az éjszakai puccskísérletben, akiket már letartóztattak. Legalá...

A török miniszterelnök azt mondta, hogy 2839 katona és tiszt volt érintett az éjszakai puccskísérletben, akiket már letartóztattak. Legalább 265 embert megöltek, köztük a puccs 104 támogatóját, míg 1440 ember sebesült meg a katonai akció során Isztambulban és Ankarában.

Binali Yildirim miniszterelnök szerint a letartózatottak között vannak közkatonák és magas rangú tisztek. Hozzátette, hogy közülük mintegy 20-an, akik megtervezték az éjszakai puccskísérletet életüket vesztették, további 30 ember megsebesült.

A fegyveres erők eljáró vezérkari főnöke Umit Dundar egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy több mint 190 embert öltek meg a puccskísérlet kezdete óta.

"1563 katonát letartóztattak, és 104 katonát, akik részt vettek a puccsban megöltek az összecsapásokban. Kilencven másik ember is meghalt, köztük 41 kormányt támogató rendőr, 2 kormánypárti katona és 47 civil," - mondta.

A kormánypárti erők átvették az irányítást a legfelsőbb katonai főhadiszállás épülete felett, de még mindig vannak ellenálló lázadó csoportok, mondta egy török tisztviselő, akit a Reuters idézett.

Hulusi Akar tábornokot, aki a török fegyveres erőket vezeti, már kiszabadították a lázadók fogságából. Ő volt a legmagasabb katonai tisztviselő a kezükben.

A felkelőknek állítólag több harci helikopterük van, de a lojalisták azzal fenyegetőztek, hogy lelövik őket, ahogy legalább egy repülőgépet le is lőttek, amely támadásokat hajtott végre kormányzati épületek ellen.


A török hadsereg egy frakciója megkísérelte megdönteni a kormányt péntek este tankokat és támadó helikpotereket felhasználva. Az összeesküvés úgy tűnik kudarcot vallott, mivel nem sikerült magas rangú kormányzati tisztviselőket fogságba ejteniük, és nem voltak képesek széles körű támogatást szerezni a török hadseregen belül.

Recep Tayyip Erdogan elnök a civil támogatóit Isztambul utcáira hívta, amit meg is tettek. A lázadó katonák, akik arra kérték a lakosságot, hogy maradjanak otthon, nyilvánvalóan nem azt határozták el, hogy teljes körű háborút indítanak a civiliek ellen Törökország legnagyobb városában.

A puccskísérlet péntek este kezdődött, amikor harci gépek és helikopterek repültek át Ankara felett, és lázadó csapatok vonultak be, hogy lezárják a Boszporusz feletti hidakat.

Tankokkal támadtak meg több kormányzati épületet, köztük a török parlamentet, ahol a törvényhozók az épület belsejében kerestek menedéket.

Több repülőteret leállítottak, és blokkolták a közösségi médiákat a zűrzavar első óráiban.

A TRT állami televíziót és a CNN török részlegét elfoglalták, és beszüntették a műsorszórást.

Szombatra az árapály megfordult, a lázadók elvesztették lendületüket, és nem sikerült támogatókat nyerniük.

Kormánytisztviselők Fethullah Gülen befolyásos imámot vádolták meg a cselekményre való felbujtással, aki önkéntes száműzetésben él az Egyesült Államokban. Gülen korábban Erdogan szövetségese volt, de később ádáz ellenfelekké váltak.

2013-ban Törökországot korrupciós botrány rázta meg, melyben vezető kormányzati szereplők voltak érintettek. Erdogan azt állította, hogy a dologban Gülen keze volt, és elkezdte elfojtani híveit a rendőrségen és az igazságszolgáltatáson belül.

Annak ellenére, hogy Erdogannak úgy tűnik sikerült hatalmon maradnia, a puccskísérlet egyértelműen jelzi, hogy politikája rossz irányban halad, mondta Sreeram Chaullia, a Jindal School of International Affairs professzora.


Megfigyelése alapján az, hogy Törökország felvette a harcot a kurd lázadókkal, hozzájárult a káoszhoz Szíriában és Irakban, szembeszállt Iránnal és Oroszországgal, és bizonyos mértékig nehézségeket okozott Törökország a NATO-nak, fejtette ki.

"Van egy olyan érzésem, hogy ez a puccs a a biztonsági válsághoz kapcsolódik. A terrortámadások sorozata jelzi, hogy a török kormány képtelen megállítani ezeket a támadásokat. Ez feldühítette a biztonsági intézmény egyes részeit, akik úgy vélik, hogy képesek jobban elvégezni a munkát, mert Erdogan csak a politikai játszmát látja mindenben," - tette hozzá.

A modern Törökország három sikeres puccsot élt meg egy évszázados történelme során, a legutóbbit 1980-ban.

A török hadsereg hagyományosan kezeskedik az ország szekularitásáért (világiasság), míg Erdogan platformja iszlamista jellegű. A kritikusok azzal vádolják a török elnököt, hogy megpróbálja az országot egy iszlám állammá formálni, és maga diktatórikus vezetővé akar válni.

Erdogan, aki 2002 óta van hatalmon, azzal nézett szembe, hogy megdönti a hadsereg, de az állítólagos tervet a Pörölykalapács Művelet megakadályozta 2010-ben egy sor letartóztatás révén. Mintegy 300 állítólagos összeesküvőt küldtek börtönbe abban az időben.

Törökország a NATO tagja, és a legfontosabb amerikai szövetséges a térségben, amely légibázisról gondoskodik a folyamatban lévő katonai műveletekhez a szomszédos Szíriában. A bázis ugyancsak otthont ad amerikai nukleáris fegyvereknek, körülbelül 50-90 darab B61-es bombát tárolnak az Incirlik bázison.

RT