Egy izlandi kísérlet bizonyította, hogy az elégetett üzemanyagból származó szén-dioxid megkeményedik, ha a föld alá pumpálják

Egy Izlandon végzett kísérlet megerősítette, hogy a szén-dioxid, az egyik legfontosabb tényező a globális klímaváltozásban csapdába ejthet...

Egy Izlandon végzett kísérlet megerősítette, hogy a szén-dioxid, az egyik legfontosabb tényező a globális klímaváltozásban csapdába ejthető a bazalt kőzetekben. A Reykjavik közelében föld alá pumpált szén-dioxid több mint 95 százaléka szilárd karbonáttá alakult kevesebb, mint két év alatt.

A CarbFix-nek nevezett kísérletet, melynek során vízben oldott szén-dioxidot injektáltak be a földbe, a Science magazinban megjelent tanulmányban publikálták a kutatók. (1)

"Ez egy újabb ajtót nyit abba az irányba, hogy megszabaduljunk a szén-dioxidtól vagy tároljuk azt a felszín alatt, ami a múltban nem látszott komoly alternatívának," - mondta Martin Stute társszerző és a New York-i Kolumbia Egyetem Lamont-Doherty Föld Obszervatóriumának hidrológusa. (2)

Az üvegházhatású gázok összegyűjtése a légkörbe történő szabadon engedésük helyett, majd föld alatti tárolóba való pumpálásuk egy olyan megoldás, melyet már régóta vitatnak a környezetvédők. A legnagyobb hátránya azonban az, hogy a gázok valószínűleg végül kiszöknek, és átszivárognak a repedéseken, vagy egy szeizmikus eseményt követően katasztrofális módon kitörnek akkor is, ha folyadék vagy "iszap" formájában tárolják.

Kapcsolódó cikk: Globális felmelegedés leleplezve: NASA jelentés igazolja, hogy a szén-dioxid valójában hűti a légkört

A Hellisheidi geotermikus erőműben dolgozó kutatók bebizonyították, ahol némi szén-dioxidot is termelnek vulkanikus gázok formájában, hogy lehetséges egy alternatív megoldás. A bazalt képződmények gazdagok kalciumban, magnéziumban és vasban. Ezek képesek reakcióba lépni a szén-dioxiddal, és egy krétaszerű karbonáttá alakítani.

A tudósok korábban azt gondolták, hogy a reakció évtizedekig vagy akár évszázadokig eltartana, és nem tenné a szén-dioxid geológiai tárolását biztonságosabbá. Az izlandi kísérlet bebizonyította, hogy mindez csupán egy-két évet vesz igénybe.

http://indavideo.hu/video/Szen-dioxid_bazalt

A CarbFix kísérlet során egy 2000 méteres injektáló kutat használtak egy Reykjaviktól körülbelül 25 kilométerre található helyen. A célba vett bazalt formáció 400 és 800 méter mélyen helyezkedik el a föld alatt. Nyolc megfigyelőkutat használtak 150 és 1300 méter közötti mélységben, hogy nyomon kövessék a szén-dioxidot.

A kísérlet két fázisból állt. Az első fázis során tiszta szén-dioxidot oldottak fel édesvízben, amit beinjektáltak a föld alá. A második fázisban szén-dioxid és hidrogén-szulfidot kevertek össze, ami gyakori összetevője a vulkáni gázoknak. A második fázis célja az volt, hogy megnézzék, ezzel a tárolási technikával vajon lehetséges-e szennyezett szén-dioxidot használni, amivel elkerülhető a magas költségekkel járó szétválasztás.

Kapcsolódó cikk: Tudósok egy olyan rendszert építenek, amely a légköri szén-dioxidot üzemanyaggá alakítja át

A kutatók a szén-dioxidot szén-14 izotóppal oltották be, amely kémiailag és fizikailag azonos a normál szén-12-vel. Ez lehetővé tette számukra, hogy megkülönböztessék az általuk föld alá pumpált szén-dioxidot attól, ami már a föld alatt van.

Az 550 napos kísérlet során a szén-dioxid több mint 95 százaléka ásványi anyaggá változott, írják a kutatók. A határérték egybeesik az egyik megfigyelőkútban található szivattyú meghibásodásával, ami eltömődött, és kalcit bevonat képződött rajta.

Kapcsolódó cikk: Sokkoló éghajlat: Az emelkedő szén-dioxid szint zölddé változtatja a sivatagokat

A módszert nem csak az emberi eredetű szén-dioxid tárolására lehet használni, melyet az erőművek termelnek, hanem csapdába lehet ejteni a már légkörbe jutott szén-dioxidot is, ami potenciális lehetőséget kínál az éghajlatváltozás okozta hatások visszafordítására.

Ugyanakkor további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy az ásványi anyag képződés miért történt sokkal gyorsabban a vártnál, és hogy működik-e bármilyen bazalt formáció esetében, ahogy azt a tudósok remélik. Azt is szeretnék tudni, hogy vajon sós vizet is lehet-e használni az édesvíz helyett a gáz feloldására és föld alatti tárolására.

(1) - http://science.sciencemag.org/content/352/6291/1312
(2) - http://www.ldeo.columbia.edu/news-events/first-iceland-power-plant-turns-carbon-emissions

RT