Vaszilij Arhipov: Az alig ismert férfi, aki megakadályozta a nukleáris háborút és megmentette a világot

Valószínűleg nagyon kevesen hallották Vaszilij Arhipov nevét, mégis ő volt az az ember, aki megakadályozott egy nukleáris háborút 1962-be...

Valószínűleg nagyon kevesen hallották Vaszilij Arhipov nevét, mégis ő volt az az ember, aki megakadályozott egy nukleáris háborút 1962-ben, és ezzel megváltoztatta a történelmet.

Háború alatt a hideg fej, vagy inkább a kiegyensúlyozott elme rendkívül fontos. De ugyanez elmondható a békés időkről is. Nézzünk szembe a tényekkel, a higgadt gondolkodás minden helyzetben a legjobb.

Bátran kijelenthetjük azt, hogy sokan azért élnek ma, mert volt egy ember, aki az adott pillanatban képes volt logikusan és nyugodtan gondolkodni. Nos, ahogy kiderült nem Kennedy elnökről van szó, de ami azt illeti, még csak nem is az amerikaiakról. Egy igen érzékeny időszakban ez a valószínűtlen hős megkadadályozta a Földön élő nemzetek pusztulását.

A vietnami háború korai szakaszában a feszültségek felerősödtek. Ennek szerves része volt a kubai rakétaválság, és mivel elnökváltás is volt azokban az időkben, ez még érzékenyebbé tette azt az időszakot.

A kubai rakétaválság

A Hruscsov és Castro közötti megállapodás szerint nukleáris fegyvereket szállítottak Kubába annak érdekében, hogy megerősítsék a latin-amerikai ország védelmét. A helyzet azonban az volt, hogy az Egyesült Államok nem akarta megengedni, hogy rakétákat telepítsenek Floridához közel. Valamit tenni kellett. 1962-ben, a kubai rakétaválság csúcspontján Kennedy elnök blokkolta Kuba minden tengeri megközelíthetőségét. De így csak további konfliktus keletkezett.

Az orosz legénységnek, melyet a tengeren küldtek Kubába megparancsolták, hogy álljanak meg a Karib-tengeren. Itt az egyik tengeralattjárót, melynek Valentin Szavitszkij volt a parancsnoka, kiszúrták az amerikaiak. Azt a parancsot kapta, hogy ereszkedjen a felszín alá a többi tengeralattjáróval együtt, hogy ne vegyék őket észre. Az orosz tengeralattjárók olyan mélyen voltak, hogy nem hallhatták az amerikai adásokat, és nem tudtak előre haladni, mert az amerikai haditengerészet teljesen elvágta őket a rendeltetési helyüktől. Mindaz, amit tudtak, hogy az Oroszország és Amerika közötti háború elkezdődött.

Az amerikaiak mélyvízi bombákat kezdtek ledobni, melyek megrázták a tengeralattjárókat, amitől Szavitszkij pánikba esett. Ő és a többi kapitány voltak felhatalmazva, hogy bármikor torpedókat indítsanak ha szükséges, és a végső döntés percekre volt. Az amerikaiaknak fogalmuk sem volt arról, hogy nukleáris taktikai fegyverek vannak az orosz tengeralattjárók fedélzetén, és nem voltak tisztában azzal sem, hogy Szavitszkij minden pillanattal egyre idegesebb lett készen arra, hogy elindítsa a fegyvereket. Ahogy a hőmérséklet gyorsan emelkedett a fedélzeten a tönkrement klíma miatt, Szavitszkij úgy érezte, hogy csak egy választása maradt.

Vadim Orlov hírszerző tiszt arról számolt be, hogy "Az amerikaiak valami erősebbel találtak el bennünket, és úgy gondoltuk, hogy ennyi, vége."

Szavitszkij döntött, hogy megteszi. Már előkészítette a rakétát, és a másodparancsnok megkapta a jóváhagyást az indításra. Napokig nem volt kapcsolat a Szovjetunióval. Szavitszkij úgy érezte, hogy tökéletes oka van, hogy bosszút álljon, mivel azt hitte, hogy folyik a háború. 11 amerikai hadihajó volt a közelben, és olyan atomfegyverek célpontjai voltak, amelyek a Hiroshimai bombához hasonlíthatók.

Szerencsére Szavitszkij nem tette meg. Vaszilij Alekszandrovics Arhipov flotilla parancsnok, aki három tengeralattjáróért volt felelős és Szavitszkijjel egyenrangú, valahogy megakadályozta a pánikszerű döntést. Az egyértelmű, hogy az indításhoz három magas rangú tiszt támogató döntése volt szükséges. Arhipov nem támogatta a rakéták kilövését az Egyesült Államok ellen. Alexander Mozgovoj amerikai riporter és Orlov hírszerző tiszt szerint Arhipov győzte meg Szavitszkijt arról, hogy a mélyvízi bombák célja az volt, hogy a tengeralattjárók a felszínre emelkedjenek. Az oroszok Arhipov szerint nem voltak veszélyben. Nem tudni biztosan, hogy mit mondott Vaszilij Arhipov, de úgy tűnik, hogy ő volt a leghiggadtabb a válságos helyzet alatt. Az orosz tengeralattjáró a felszínre emelkedett, és köszöntötte egy amerikai romboló. Az oroszok ezen a ponton visszafordultak a Szovjetunióba.

A feltételek a tengeralattjárón, ahogy már említettük, szörnyűek voltak. Anatolij Andrejev, a személyzet egyik tagja naplóját a következő feltételek mellett vezette:

"Az elmúlt négy napban még csak meg sem engedték, hogy periszkóp mélységbe emelkedjünk... A fejem tele van a fülledt levegővel... Ma három matróz újra elájult a túlmelegedéstől. ... A levegő regenerálása rosszul működik, a szén-dioxid tartalom emelkedik, és a villamos energia tartalékok csökkennek. Azok, akik elszabadultak a műszakból, mozdulatlanul ülnek és bámulnak egy pontra... A hőmérséklet a szekciókban 50 fok feletti."

Thomas Blanton, az Állambiztonsági Archívum korábbi igazgatója azt mondta: "Ez a Vaszilij Arhipov nevű fickó megmentette a világot." Úgy tűnik, hogy Arhipov beszélte le Szavitszkijt a döntéséről, és jutalmat kapott tettéért, miután visszatért hazájába. Arhipov egy szovjet hős volt, ahogy más nemzetek számára is kimondatlanul az lett. Ha nem teszi meg, akkor a történelem most teljesen másképp szólna.

Az alábbi film a kubai rakétaválságot mutatja be.



http://nsarchive.gwu.edu/NSAEBB/NSAEBB75/

Learning Mind