Egy új tanulmány megerősíti, hogy a barátok hasonló DNS-el rendelkeznek

Úgy tűnik, hogy a barátaink jobban hasonlítanak ránk genetikailag, mint a számunkra idegenek, állítja egy új amerikai tudományos tanulmány...

Úgy tűnik, hogy a barátaink jobban hasonlítanak ránk genetikailag, mint a számunkra idegenek, állítja egy új amerikai tudományos tanulmány, melyet Nicholas Christakis, a neves görög-amerikai szociológia és orvostudományi professzor vezetett a Yale egyetemről James Fowler orvosi genetikai és politológia professzorral a Kaliforniai Egyetemről.

A kutatók, akik a szóban forgó tanulmányt a Nemzeti Tudományos Akadémia Folyóiratában tették közzé (Journal of the National Academy of Sciences (PNAS)), 1932 ember genomját elemezték, és összehasonlították a baráti párok, valamint idegen párok DNS-ét. Ezen emberek között nem volt biológiai rokonság, különbség csak a társadalmi kapcsolatok szintjén volt.

A tanulmány kimutatta, hogy átlagban mnden embernek hasonlóbb volt a DNS-e a barátaival, mint az idegenekkel. A kutatók megjegyezték, hogy ennek a megállapításnak köze van ahhoz a tendenciához, hogy az emberek a hasonló rasszhoz (így genetikailag hasonló) tartozókkal kötnek barátságot. A genetikai hasonlóság a barátok között nagyobb volt, mint a várható hasonlóság azon emberek között, akik közös nemzeti és genetikai örökségen osztoznak. Az még nem világos, hogy ezt miféle mechanizmus eredményezi.

De mennyire hasonlítunk a barátainkra? A tanulmány szerint átlagosan egy barátunk genetikai rokonsága hasonló a negyed unokatestvérünkével, ami azt jelenti, hogy génjeink körülbelül 1 százalékán osztozunk a barátainkkal.

"Az 1 százalék nem hangzik nagy dolognak, de a genetikusok számára igen. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb ember nem is tudja, ki a negyed unokatestvére, de valahogy a számtalan lehetséges eset közül mégis olyat választunk barátunknak, aki genetikailag hasonló hozzánk." - mondta Christakis professzor.

Christakis és Fowler kifejlesztett egy "barátság pontszámot", amely megjósolja, kik lesznek barátok, közel ugyanolyan pontossággal, mint a tudósok előrejelzése a genetikai elemzés alapján.

Az egyes génekre összpontosítva a kutatás azt mutatja, hogy a barátok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek hasonló génekkel a szaglással kapcsolatban, de különbözőek az immunitást szabályozó génjeik, így a barátok genetikailag igen változatosak a különböző betegségek elleni védekezésben. Ez egy evolúciós mechanizmusnak tűnik, amely általában szolgálja a társadalmat, mivel az a tény, hogy az emberek inkább azokkal barátkoznak, akik eltérően érzékenyek a különféle betegségekre, gyakorlatilag megakadályozza egy gyors járvány elterjedését egyik emberről a másikra.

Egy másik figyelemre méltó megállapítás, hogy azok a közös gének, melyeken a barátainkkal osztozunk gyorsabban fejlődnek, mint mások. Christakis professzor szerint talán ez az, amiért az emberi evolúció úgy tűnik, hogy felgyorsult az elmúlt 30 ezer évben, ahogy a szociális környezet és a nyelvi kommunikáció a fontos szerepével egy létfontosságú evolúciós tényező.

A görög-amerikai tudós szerint továbbá "az új kutatás megerősíti az elképzelést, hogy az emberek "transzgenetikus' lények, és nem csak azért, mert baktériumok élnek bennünk és körülöttünk, hanem az emberek miatt, akik körülvesznek bennünket. Úgy tűnik, hogy a képességeink nem csak a saját genetikai felépítésünktől függ, hanem a barátainkétól is."

Nicholas Christakis - http://sociology.yale.edu/people/nicholas-christakis
James Fowler - http://fowler.ucsd.edu/

Learning Mind