Rendelkezünk fenntartható energia technológiával, a probléma a kevesek uralma

" Tudom, hogy nem tudok semmit. " - Szókratész Nem tudsz elmondani semmit valakinek, aki tud mindent. Elválaszthatatlanul ös...

"Tudom, hogy nem tudok semmit." - Szókratész

Nem tudsz elmondani semmit valakinek, aki tud mindent.

Elválaszthatatlanul összekapcsolódott a háború és a katasztrófa, a nukleáris kísérleti ipar makacsul példáz minden nyilvánvaló társadalmi problémát, mely sokszor eltúlzott és felnagyított. Ez veszélyes és rettenetes társadalmi és környezeti problémákat okoz, és a tény, hogy mindezt lehetővé tesszük úgy tűnik, hogy mindennek következményei az emberiség kollektív mentális problémái. A sötét belső természetünk pusztítja el az Anyatermészetet.

A nukleáris kísérletek környezeti pusztítása pontosan olyan, mint amilyen környezeti károkat okoz a kőolajtermékek globális elégetése, csak hatványozottan. A olaj- és a nukleáris korszak egyaránt a háború alatt kezdődött, de folytatódik az üzemanyag háború a harci gépek területén, és első helyen szerepel háborús okként. Ezen kibányászott, kivont és finomított elemek nélkül a háborús harci gépek nem volnának tömeges méretekben, és az "oligarchák" érvelése, hogy háborúba kell menni, nem létezne. Az olaj- és nukleáris korszak csupán néhány ember zsebét gazdagította, de az elkerülhetetlen környezeti pusztítás és rombolás minden életet veszélyeztet.

Egyesek azzal érvelnek, hogy a nukleáris energia és a nukleáris fegyverek egymástól elkülönülnek. Ha a nukleáris kísérletek békések, akkor miért van az, hogy a nukleáris nemzeteknek van a legtöbb fegyverük?

Mi, az emberiség mint kollektíva, a múltban inkább konfrontálódtunk, mint hogy kényelemben éltünk volna, szívesebben megyünk háborúba még mindig, minthogy segítsünk egymásnak. Mi, mint egyének a mindennapi életünkben, céljaink elérésében egyfajta szereplőként veszünk részt a játékban. Nyilvánvalóan úgy teszünk, mint egy nagy csapat gyerek, akik miközben tesznek valamit, nincsenek tudatában a valóságnak.

Valóság ellenőrzés

Mindennek gyökere a nagysághoz, a modernséghez és az ipari infrastruktúrához (kiépített és elképzelt) való ragaszkodás, minden bizonnyal az erőszakra való hajlamunkkal együtt ahelyett, hogy nyugodtan leülnénk és megfontolnánk vagy feltennénk bizonyos kérdéseket, és nem a negatív lehetőségek felé haladnánk. A lehetőségek figyelmen kívül hagyásával a valóságot hagyjuk figyelmen kívül. Ez hasonló ahhoz, amikor figyelmen kívül hagyjuk az elkerülhetetlen halandóságunkat. Tesszük mindezt azért, mert nem akarjuk felrázni a nézeteinket, a status quo-nkat és a perspektívánkat, mivel a nézőpontunk megváltoztatása a terveink megváltoztatását és valósághoz igazítását igényli.


A nukleáris és az olajkorszakok annyi környezeti kárt okoztak, mind közvetlenül az üzemanyagok és a harci gépek, ezért szükség van a perspektívánk és terveink teljes újragondolására és megváltoztatására.

Ha nem gondoljuk át, ha nem fontoljuk meg komolyan, akkor a legjobb esetben tagadásban vagyunk, a legrosszabban esetben olyan ostobák, hogy figyelmen kívül hagyjuk a valóságot teljes egészében, és úgy teszünk, mintha tudnánk irányítani a jövőt kihagyott információk és részleges feltételezések alapján.

Vegyük például a legutóbbi sugárzás szivárgást Új-Mexikóban a Hulladék Izolációs Kísérleti Üzemben. Ez a legújabb katasztrófa az elképzelés és a megértés hiányára utal a nukleáris iparban, és jól mutatja az iparág nemtörődöm ostobaságát. (1) (2) A nukleáris létesítmények folyamatos hibái ellenére az energiaipar, mely odatette a plutóniumot biztosított bennünket, hogy nem lesz szivárgás, mintha csak megjósolták volna a Föld ingatag jövőjét. Ezután hozzáfogtak a területen lévő földgáz kitermeléséhez, ami valószínűleg a tároló összeomlását okozhatta, és ez válthatta ki a radioaktív szivárgást. Azért fogalmazhatunk így, hogy "valószínűleg", mert bár az energia rendszerek vezetői nyíltan jóslatokba bocsátkoznak, ám úgy tűnik, hogy képtelenek megmondani, hogy mi is történik jelenleg.

Röviden, háborúzunk az olajkorszak és a nukleáris kor üzemanyagaival és értük, mely számtalan áldozatot hagyott eddig maga után vagy ítélt halálra.

Rendelkezésre állnak energetikai rendszerek, melyek nem járnak együtt teljes pusztulással minden egyes lépés során, és vannak olyanok, melyek képesek kiszolgálni a jelenlegi energia szükségletet.

Nem gondolkodunk tudatosan a problémáról, hanem egyszerűen úgy teszünk és reagálunk, mellyel támogatjuk a rendszert, kevesek előnyére, és sokak rovására.

Megvan hozzá a technológiánk, a probléma a kevesek uralma.

Hogy megszabadítsuk társadalmunkat a nukleáris és olajkorszak háborúitól, melyeket közösen hoztunk létre, foglalkoznunk kell a mentális problémáinkkal, és végül szembe kell néznünk a valósággal. Át kell alakítanunk az energia rendszereinket környezeti és társadalmi szempontból fenntartható infrastruktúrákká, mely mindenki javát szolgálja, és nem jelent kockázatot senkinek. Ezért az alternatíva egyáltalán nem alternatíva.

Wake Up World

(1) - http://greenpeace.blog.hu/2014/03/03/nuklearis_hulladek_kinek_a_kertjebe
(2) - http://en.wikipedia.org/wiki/Waste_Isolation_Pilot_Plant